VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓ KÖNYVTÁRI, INFORMÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI HELY Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Történelmei képek, iratok és nevezetességeink! Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

 

HETI KÖNYVAJÁNLÓ – 2019.03.29

2019. március 29. péntek KÖNYVTÁR  Nincs hozzászólás

(Last Updated On: 2019. március 29. péntek)

 

A Víz bolygó

Borisz Akunyin

Kötetünkkel Eraszt Fandorin három újabb kalandját veheti kézbe a magyar olvasó. A legendás magánnyomozó természetesen mindegyikben roppant nehéz kihívásokkal szembesül. Az akadályok leküzdéséhez minden tudására és képességére szükség van: a keleti harcművészetekben és bölcsességekben való jártasságára, kiemelkedő erejére és éles eszére. A kritikus helyzetekben ezúttal is nagy szerepet kap erkölcsi igényessége, nagyvonalúsága és kényes ízlése. Mindaz együtt van tehát, amivel a sztárszerzővé vált Borisz Akunyin (azaz Grigorij Cshartisvili) a Fandorin-sorozat korábbi regényeiben is oly vonzó, színes figurává avatta népszerű hősét. A lebilincselő izgalmakban, talányos epizódokban bővelkedő krimikből most sem hiányzik a már megszokott könnyed humor. A kegyetlenségek nyomasztó hatását pedig az író életszemléletének rezignált derűje enyhíti.

 


 

Svédcsavar

Jonas Bonnier

Stockholm, 2009. Három rovott múltú jó barát a lehetetlenre vállalkozik: ki akarja rabolni a G4S készpénzlogisztikai cég szuperbiztonságos értéktárát. Mindenki úgy tartja, hogy az épület bevehetetlen, ezért annak, aki mégis behatol, borítékolható a világhírnév. Ráadásul a zsákmányolható töméntelen készpénz egy életre megoldja az anyagi gondjait. A fiatalemberek, akiknek kiterjedt kapcsolataik vannak a kelet-európai alvilágban, egyik tervet kovácsolják a másik után, míg végül kikristályosodik a megoldás: szerezniük kell egy helikoptert. A szerb rendőrség azonban gyanút fog, és erről értesíti svéd kollégáit is. Vajon sikerül a nagy dobás?
Jonas Bonnier akciódús, sodró lendületű regénye valós eseményeken alapul.

 


 

A ​hajfonat

Laetitia Colombani

Három nő, három élet, három kontinens, csak a szabadság utáni vágy nem változik.
Smita az érinthetetlenek kasztjába tartozik Indiában. Arról álmodozik, hogy a lánya elkerüli előre megszabott, nyomorúságos sorsát, és iskolába fog járni.
Giulia Szíciliában a családja parókakészítő műhelyében dolgozik.
Sarah elismert ügyvéd Kanadában, fontos kinevezés előtt áll, amikor megtudja, hogy súlyos beteg.
A három nő életét az egyik legérzékenyebb és legfontosabb emberi tulajdon, a külsőt és belsőt, életet és egzisztenciát is láthatatlanul meghatározó haj köti össze. Anélkül, hogy ismernék egymást.
Smita, Giulia és Sarah nemet mondanak a nekik szánt sorsra, és harcolni kezdenek – magukért. A vibráló érzékenységgel megírt regény három női sors története.
Három történet a reményről és a szolidaritásról.

 


 

Hippi

Paulo Coelho

Aki igazán meg akarja ismerni önmagát, annak először a világot kell megismernie

Paulo, a lázadó brazil ifjú Amszterdamban összefut Karlával, a holland lánnyal, aki őt szemeli ki arra, hogy közösen Nepálba utazzanak.
Manapság, amikor minden arról szól, hogy fogyasztói igényeinket kielégítsük, talán nehéz elképzelni, hogy valaha fiatalok egy csoportja szembeszállt az anyagi javakat halmozó szülőkkel, és a régi normáktól elhatárolódva felépítette saját kis világát. Többen indultak el egy kemény, fapados buszon Ázsia ismeretlen tájaira. Kalandos útjuk során nemcsak a veszélyekkel, hanem az előítéletekkel is szembe kellett nézniük. Hiszen mindenki drogmámorban fetrengő léhűtőket látott bennük.
Paulo Coelho regényéből – mely a szerző élményekben gazdag élettörténetéből is jócskán merít – megtudhatjuk, hogy itt saját utat kereső fiatalokról volt szó, akik alapjaiban szerették volna megrengetni a világot, hogy visszatalálhassanak az ősi filozófiákhoz.
A népszerű író ezúttal a hippik izgalmas zarándokútjáról, valamint egy rendhagyó szerelmi történetről mesél.

 


 

Rendszerújra

Dragomán György

Rendszerek és kitörési pontok fűzik össze kötetté Dragomán György tizenöt év terméséből válogatott novelláit. Feltételezett vagy valóságosnak tűnő rendszerek: nyitottak és zártak, politikaiak, természetiek vagy technikaiak. És a kitörési pontok, a szabadulás lehetőségei. Múlt, jelen, jövő.
Dragomán szenvedélyes történetmesélő, sakkmesterként mozgatja a figurákat a királytól a gyalogig: fantázia és láttató erő, éles vágások, meglepő fordulatok jellemzik a Rendszerújra minden darabját. Új könyvében megint a szabadság a tét, a rendszerek jönnek és mennek, épülnek és pusztulnak, de a legfőbb kérdés mindig az, hogy mit tehet bennük, alattuk vagy éppen felettük az ember. Újra meg újra meg újra.

 


 

Hazatérés

Ava Dellaira

A nagysikerű Kedves Halottak! után a szerző új regényében két, párhuzamos szál bontakozik ki: az első a 90-es évek végén kezdődik, és a 17 éves Marilyn a főszereplője, a második napjainkban játszódik, és Marilyn lánya, Angie története.
A tizenhét éves, félvér Angie számára Marilyn a keményen dolgozó, gyerekét egyedül nevelő, őt nagyon szerető anya. De Marilyn is volt fiatal. Tizenhét évesen szeretett bele Angie apjába, az afro-amerikai Jamesbe. Ám Angie sosem találkozott az apjával – Marilyn azt mondta, meghalt, mielőtt ő megszületett volna.
Angie nem tud belenyugodni abba, hogy semmit sem tud az apjáról, ezért ex-barátjával, Sammel elindul Los Angelesbe Új-Mexikói otthonából, hogy kiderítse, mi történt vele.
Utazása során nemcsak a múltat sikerül földerítenie, de sok mindent megtud saját magáról is: arról, hogy hol a helye a világban, és ki is ő valójában.

 


 

Hotel Sacher

Rodica Doehnert

A 19. századi végi Bécsben pezseg az élet, virágzik a kultúra. Az Operaházzal átellenben a legendás Hotel Sacher is fénykorát éli, pompás termeiben nyüzsögnek a vendégek. Az ambiciózus özvegyasszony, Anna Sacher irányítása alatt szobalányok, inasok és pincérek hada lesi az előkelőségek és hírességek minden kívánságát.
Martha és Maximilian Aderhold Berlinből érkezett, hogy tehetséges írókat fedezzenek fel újonnan alapított könyvkiadójuk számára, míg az elbűvölő Traunstein herceg és hercegné éppen a mézesheteiket töltik Bécsben. A hotel halljában szivarfüstbe burkolózó tekintélyes férfiak kötnek üzleti és politikai alkukat, mások kalandot keresve titkos légyottra sietnek.
Eközben rejtélyes bűnügy borzolja a kedélyeket: Marie Stadler, a szálloda konyháján dolgozó gyereklány, nyomtalanul eltűnt.
Hogyan fonódik össze a csillogó pompában és a sötét sikátorokban élők sorsa? S mi történt a kis Marie-val?
Rodica Doehnert regénye bepillantást nyújt a Hotel Sacher ragyogó kulisszái mögé, és megeleveníti az Osztrák-Magyar Monarchia aranykorának végnapjait.
Rodica Doehnert (1960) román származású német író, forgatókönyvíró, rendező. Hotel Sacher című regényéből 2017-ben Sacher Szálló címmel osztrák-német koprodukcióban filmsorozat is készült

 


 

Mennyből a csontváz

Vavyan Fable

Imogen, a szabadstílusban szeánszozó, kissé különc özvegyasszony karácsonyozásra várja hipochonder öccsét, Valdust, és menopauzás húgát, Genevát. Továbbá kisakaratú unokaöccsét barátnőstől, valamint ábrándos kuzinját, Aetnát. Utóbbi boldogtalan ara és Shakespeare-rajongó. A meghívottak útnak indulnak a vidéki házhoz. Soha nem látott jégvihar támad rájuk. A Kifürkészhetetlen Sors a regényes múltú, kísértetjárta kúriához vezérel két bűnözőt és az őket hajszoló zsarukat. A fejvadászok eredetileg legénybúcsúba készültek. Rosco tüntetően cipeli a vőlegénynek szánt szexapácát, és csontvázünnepnek csúfolja a karácsonyt. Társa, London jeges vízébe esik, és férfias titka van. Odakeveredik egy pszichiátriai eset, a hasadásos Boston. Imogen unokaöccse viszont elakad a jégpokolban, ám furcsa modorú barátnője megérkezik a gyerekével. Utóbb ezt többen a Végzet Szívatásának tekintik. Az időjárási karantén összezárja a sokféle embert a tömény múltú épületben. Hamarosan még egy terítékre lesz szükség: a bekokszolt Mikulás a kéménybe dugul. E förgeteges napokat velük ünnepli Imogen réges-rég megboldogult férje, Uly Bácsi – és sokan mások a hajdanvolt időkből

 


 

Az utolsó Tudor

Philippa Gregory

VIII. Henrik halála után a király Jane Seymourtól született fia, VI. Eduárd kerül a trónra. A Henrik által meghatározott örökösödési sorrendben őt Henrik lányai, Mária és Erzsébet követik. A korona azonban szinte mindenki számára óriási kísértés. Ott van például Henrik unokahúga, akit igazán boldoggá tenne, ha Anglia uralkodója az ő legidősebb lánya, Jane Grey lehetne.
Amikor VI. Eduárd meghal, összeesküvők egy csoportja a rendkívül művelt és okos Jane Greyt szeretnék trónra ültetni. A jogos örökös, Mária azonban ezt nem nézi ölbe tett kézzel, és sereget gyűjt, hogy visszaszerezze koronáját, s Jane-t a Towerbe zárassa.

Vajon milyen sors vár Jane-re, és mik a kilátásai nővéreinek: Katherine-nek és Marynek, akiknek puszta létezése is komoly veszélyt jelent a meddő Máriára, majd később a szintén gyermektelen Erzsébet királynőre. Vajon legyőzi-e a hatalom iránti vágy és az irigység a vele szemben álló rokoni érzelmeket és a szerelmet?

Philippa Gregory, a királyregények királynője ezúttal az angol Tudor ház történetének utolsó fejezetét meséli el

 


 

Hét ​mocskos nap

Gárdos Péter

Mekkora ​hullámokat vethet egy apró rezdülés a történelem folyamán? Miként kapcsolódhat össze egymást nem is ismerő emberek sorsa?

Hét nap, három család és egy viharos évszázad története tárul elénk Gárdos Péter új regényében.

Vajon mi köze egymáshoz a Berlinben tanuló ifjú Szende Pálnak ahhoz a Szvetlana Tureckajához, aki a ’30-as évek Moszkvájában egy végzetes estén éppen a szovjet titkosszolgálatot vezető Berija autójába szállt be? Hogyan kapcsolódik az életük a zsidó Bódai Eszterhez, aki ’45-ben a budapesti gettóban próbálja túlélni a II. világháború borzalmait?

Gárdos Péter sok szálon futó és több idősíkon játszódó regényéből kiderül, hogyan függnek össze egymással a bagatell jellemhibák és a végletes emberi aljasság, az ártatlan erotikus vágy és a szexuális szadizmus, a kisemberek hétköznapjai és a mindent uralni akaró hatalom törekvései. A Hét mocskos nap az élet apró esetlegességeiről és brutális szörnyűségeiről mesél, miközben azt kutatja, mi mindenen múlhat egy ember élete.

 


 

Az ​élet, a szerelem meg miegymás

Dagmar Hossfeld

„Tizenöt éves vagyok. Egészen pontosan egy másodperce. A szívem majd kiugrik a helyéről. Úgy érzem magam, mint mindig. Pontosan ugyanúgy. De hát ez nem lehet! Valami biztosan nem ugyanolyan! Végtére is tizenöt évig dolgoztam azon, hogy tizenöt legyek. Különösen az utolsó év volt nagyon kemény. Tizennégy évesen még gyerek vagy. Legalábbis úgy kezelnek. De tizenöt évesen már majdnem felnőtt vagy. Tehát KELL, hogy legyen valami különbség. A naptárban ott áll feketén-fehéren: ma van április 30-a, a születésnapom. Mától egy teljes évem van, hogy kiderítsem mi a különbség – már ha van egyáltalán.”

 


 

Végső fázis

David Baldacci

A szülei meggyilkolásáért halálra ítélt Melvin Marsnak alig pár órája van hátra a kivégzésig, amikor az ítélet végrehajtását váratlanul felfüggesztik. Egy másik férfi ugyanis beismerte a gyilkosságok elkövetését.
Amos Decker épp az új munkahelyére, az FBI quanticói központjába tart, amikor a rádióból értesül erről a hírről. Azonnal felkelti az érdeklődését a férfi ügye, mivel az sok hasonlóságot mutat a saját életével. Ő és Melvin Mars is ígéretes futballkarrier előtt álltak, amelyet egy tragédia tört ketté. Mindkettejük családját kegyetlenül meggyilkolták. És évekkel később mindkét esetben felbukkant valaki, aki beismerő vallomást tett. Egy gyanúsított, aki vagy elkövette a gyilkosságokat, vagy nem.
A váratlan beismerő vallomás szabad emberré teheti Melvin Marst, akár bűnös, akár nem. Vajon kinek áll érdekében, hogy a férfi kikerüljön a börtönből? És miért éppen most? Ahogy Decker egyre közelebb kerül a kérdések megválaszolásához, úgy válik mind nyilvánvalóbbá, hogy minden különleges képességére szüksége lesz ahhoz, hogy megakadályozza egy ártatlan ember kivégzését.

 


 

36 ​kérdés, amitől rád kattantam

Vicki Grant

HILDY és PAUL egy pszichológiai kísérletre jelentkeznek, ami arra a kérdésre keresi a választ: megtervezhető a szerelem? A kísérlet 36 kérdést tartalmaz, köztük azt: „mi a legszörnyűbb emléked?” vagy „mikor énekeltél magadnak utoljára?”. Mire Hildy és Paul végigérnek a kérdéssoron, mindketten sírtak és nevettek, hazudtak és összezavarodtak, elmenekültek és visszatértek és az őrületbe kergették egymást. És mindketten rájöttek a titokra, amit a másik olyan elszántan próbált elrejteni. De vajon egymásba is szerettek?

 


 

Vigyél ​magaddal

Catherine Ryan Hyde

August Shroeder, a tanításba belefásult középiskolai tanár egy kortyot sem iszik azóta, hogy tizenkilenc éves fia meghalt autóbalesetben. August évek óta minden nyáron lakókocsis utazásra indul. Számos lélegzetelállító természeti csodát látott már, mégis mindennél fontosabb számára, hogy ezen a nyáron eljusson a Yellowstone Nemzeti Parkba. A kirándulást még a fiával együtt tervezte el, de már csak a hamvait viheti magával. Mégsem utazik egyedül: egy váratlan fordulat nyomán két utasa is lesz, két magára hagyott kisfiú, akiknek nincs hova menniük a nyáron.
Egyikük sem sejti, hogy mennyire megváltoztatja őket az utazás, és a közöttük kialakuló kötelék, és milyen új sorsot írnak majd együtt.

 


 

A százegy éves ember, aki azon gondolkodott, hogy túl sokat gondolkodik

Jonas Jonasson

Mi jöhet még Allan Karlsson életében? A jó öreg százévesnek, bizony, maradt néhány kaland a tarsolyában.

Az egész egy hőlégballonos túrával és három üveg pezsgővel kezdődött. Allan és Julius a csodálatos látványért szálltak fel az égbe, de a kaland, szerencsétlenségükre, egy kényszerleszállással végződött – a tengeren. Naná, hogy az őket kimentő észak-koreai hajó kapitánya éppen hasadóanyagot csempészett haza Kim Dzsongunnak!

Balesetükkel egy súlyos diplomáciai válság kellős közepébe csöppennek, az események sora pedig a világ vezetőinek társaságába sodorja hőseinket, itt van mindenki, aki számít, a svéd külügyminisztertől Angela Merkelen át egészen Trumpig. A kalamajka adott – ezt kell ép bőrrel megúsznia az immár százegy éves embernek.

Jonas Jonasson az európai szórakoztató irodalom legviccesebb szerzője, aki ezzel a fergetegesen eszement történettel azt is bizonyítja, hogy ritkán ugyan, de a folytatás még az első részt is képes felülmúlni.

 


 

Megtörhetetlen

Jo Jakeman

Milyen ​messze mennél el, hogy bosszút állj az exeden?

A válások gyakran elég mocskosak. Ez alól Imogené sem kivétel. Phillip rossz ember, zsarnokoskodó, és kellően eltökélt ahhoz, hogy amennyire csak lehet, megnehezítse Imogen dolgát. Ezért a férfi ultimátumot ad: Imogen vagy elhagyja a családi házat két héten belül, vagy elveteti a nő felügyeleti jogát közös fiuk felett.

Egy őrült pillanatban Imogen valami elképzelhetetlen dolgot tesz. Olyat, amitől végre átveszi az irányítást, hosszú évek óta először. Elég elszánt ahhoz, hogy megvédje a fiát bármi áron, kiharcolja magának a tiszteletet és megbüntesse a férjét.
De Imogen nem számolt a férfi volt feleségével, sem az új szeretőjével. Vajon mi történik akkor, ha a két nő alaposan összekuszálja a terveit?

Jo Jakeman fordulatos pszichológiai thrillere egy izgalmas bemutatkozó regény a bosszúról és az emberi kapcsolatok átértékeléséről.

„Egy zseniális debütáló regény” – Fiona Cummins, írónő
„Bódító, fordulatos, egy kis fekete humorral fűszerezve” – Roz Watkins, írónő

 


 

Istenek és emberek

Kepes András

Három magyar házaspár egy svájci luxusvillában reked. A természet fenyegető árnyékában, a válogatott gasztronómia finomságok mellett terítékre kerül a múltjuk és a jelenük, miközben konfliktusaikban felsejlik napjaink emberének drámája az erkölcsi és szellemi kapaszkodóit vesztett világban. Nem csak az emberek esnek csapdába, hanem kelepcébe kerül a szerelem és a szexualitás, a barátság és a gyanakvás, a bírvágy és a hatalom, s talán még a párbeszéd esélye is…
Kepes András új regénye a Tövispuszta és a Világkép drámai folytatása.

“Minden megváltozik, minden másról szól már ma is, mint amiről a politikusok papolnak és amitől az emberek szoronganak, vélte Ézsiás Benedek. Szétfeszítette a tudat, hogy már soha senkit nem tud meggyőzni semmiről, mert megtagadták őt a szavak. Persze, gondolta, lehet, akkor se tudná megértetni magát, ha megmaradt volna a beszéde, hiszen hány ékesszóló, okos ember figyelmezteti az emberiséget, hogy mi vár rá, ahogy a próféták is hiába üvöltözték a jövendölésüket és az átkaikat. Az emberek saját előítéleteik rabjai, és a cellájukba nem szűrődik be más gondolat, csupán saját véleményük visszhangjának örvendeznek.”

 


 

Maradj ​velem (Iskolák versenye 2.)

Leiner Laura

Elérkezett az Iskolák Országos Versenyének hatodik napja, és a piros csapat szétesni látszik. A kezdetben barátságosnak tűnő megmérettetés egyre komolyabbá válik, a feladatok egyre megterhelőbbek, egyre fájóbb a családtagok hiánya, és a négy gyökeresen eltérő személyiségű diáknak egyre nehezebb igazi csapatként együttműködnie. Bizonyos helyzetek még a Szirtes gimi páratlan logikájáról és éles eszéről ismert matekosát, Újvári Hannát is komoly kihívások elé állítják. Vajon a csapat érdekei a fontosabbak, vagy a verseny során kialakult kapcsolatok? Van-e értelme sportszerűnek maradni, ha más is piszkosan játszik? Egyáltalán, lehet-e ez a játék több, mint egy jelentéktelen vetélkedő, amiről még senki sem hallott, és ahol színes ruhás diákok versenyeznek egy műanyag kupáért? És nem mellesleg: okos dolog-e beleszeretni valakibe, aki az egyik rivális csapat öltözékét viseli?
A Maradj velem az Iskolák versenye-trilógia második része.

 


 

Levágott fül

Lackfi János

Levágott emberi fül az ablakpárkányon. Kinek a füle? Hogy kerül oda? Hogy került le a gazdájáról? Élő az illető vagy már halott? Mit kell ilyenkor csinálni? Odaadni a kutyának? Kidobni a kukába? Eltüntetni a nyomot? Szaladni a rendőrségre? De hisz azok úgyse lépnek semmit! Akkor át kell változni Columbóvá? Vagy futni a füllel a mentőkhöz? Varrják vissza valakire? Az első fületlenre? Vajon ez Van Gogh füle? Vagy a római katonáé, akire Szent Péter karddal támadt?
A regény átlagos, tizenhét éves főhőse ezzel a nem átlagos helyzettel találja szemben magát. Eggyel több füle lesz a kelleténél. Megmutassa a szüleinek? A tanárának? A plébánosának? A dzsúdóedzőjének? Tartsa meg, és nézegesse? Beszélgessen vele? Ha már egy kamasszal senki se képes normálisan beszélni. A furcsa esetből nyomozás lesz, rendőrségi ügy, majd ámokfutás, élethalál-harc, verseny az idővel. Közben a biztosnak hitt háttér összeomlik, egy srác áll szemben a világgal, keresi a dolgok értelmét, harcol Istennel, családjával, a többi emberrel, saját kételyeivel.
Ja, és van itt egy vak lány is, Lili. Elég nagy a szája, és elég durva a története. Hogy mi köze a főhőshöz? Jó kérdés!

Lackfi János író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Negyvenöt kötet. Fele gyerekeknek, fele felnőtteknek. Fele vers, fele próza. Harmincnál több kötetnyi műfordítás franciából. Tizenhét év tanítás az egyetemen. Évi százötven fellépés. Sok-sok dalszöveg, dráma, tárca, esszé, glossza, ezer aprócikk. József Attila-díjas, Prima Primissima-díjas. 1971-ben született Budapesten, jelenleg Zsámbékon él feleségével és hat gyermekével. Három unokája van

 


 

Margaret ​Thatcher meggyilkolása és más történetek

Hilary Mantel

Az árnyak életre kelnek.
De ne valamiféle horrortörténetre gondoljunk itt, hanem a valóságos, hétköznapi életünk mögött megbújó sötétségre. Egy bejárónő első napja új munkahelyén. Egy felolvasó est vidéken. Egy idősödő házaspár kései nyaralása. Mindegyik történet magja ismerős. És ismerősek a mögöttük megbújó feszültségek és titkok is.
Hilary Mantel mesterien ábrázolja az emberi kapcsolatok egymásra utaltságát, azt a hétköznapi kiszolgáltatottságot, amelynek feloldására nap nap után mi magunk is kísérletet teszünk. Például úgy, hogy a kezünkbe veszünk egy könyvet.

 


 

Te az enyém, én a tied?

Jill Mansell

Clemency
Okos, harmincas lány, akit villámcsapásként ér, hogy bizony számára is létezik olyan fickó, akibe első látásra képes lenne totál belezúgni. Micsoda pech, hogy a férfinak már van felesége.

Ronan
Szexis és intelligens pasi, csak az a baj, hogy nagykanállal falja a nőket. Alaposan szíven üti, amikor életében először őt hagyják faképnél. Vajon hirtelen elpárolgott legendás vonzereje?

Belle
Mindene megvan, amiről más nő csupán álmodik: bombázó alak, mesés ruhatár, káprázatos hapsi. Viszont régóta rejteget valamit. És hagyján, hogy mások előtt, de jóval nagyobb gond, hogy még önmagának sem meri bevallani.

“Könnyű és vidám csemege az egyik kedvenc írómtól.” Katie Fforde
“Ezt nevezik tökéletes kikapcsolódásnak.” Sunday Mirror
“Jill Mansell méltán az egyik legnépszerűbb szerző a világon.” The Telegraph

Jill Mansell művei eddig több mint 10 millió példányban fogytak el a világban. Jelenleg a 30. könyvén dolgozik, amely jövőre jelenik meg az Egyesült Királyságban. Világsikerének titkát már sokan próbálták megfejteni. Könnyed stílusa, szédületesen jó humora, csavaros történetei és életszerű párbeszédei mind hozzájárulnak óriási népszerűségéhez. Azon ritka szerzők egyike, akik a legkönnyedebb témától a legsúlyosabbig képesek bemutatni a női élet örömeit és buktatóit.

 


 

Irány ​Szibéria

Per Petterson

A regény elbeszélője az „Átkozom az idő folyamát”-ból is ismert Arvid Jansen anyja. Ő emlékszik vissza kb. hatvanévesen a gyerekkorára és az ifjúságára, és főként három évvel idősebb bátyjára.

A történet nagyrészt egy dániai, észak-jütlandi városban játszódik a 30-as és 40-es években, a kislány hatéves korától huszonéves koráig. A gyerekek édesanyja nagyon vallásos, zsoltárokat szerez és énekel, apjuk asztalosként küzd az életben maradásért. A két testvért szorosan egymáshoz köti, hogy a családtól kevés szeretetet kapnak. A lány rajong a bátyjáért, igyekszik mindenben részt venni, amiben ő is. Sokat ábrándoznak a jövőről. Jesper Marokkóba vágyik, a melegbe, a lány pedig Szibériába, a transzszibériai vasúttal…

 


 

Hát ​persze, hogy iszom!!!

Gill Sims

A vidám, szabad szájú és szókimondó Ellen férjével, két csemetéjével és négylábú kedvencével éli a családok hétköznapi életét. Születésnapjára készülve riadtan gondol bele abba, hogy hamarosan talán ő is olyan lesz, mint a „többi anyuka”, akiknek az élete csupán abból áll, hogy jógatanfolyamra járnak, a baba-mama torna után udvariasan elcsevegnek, és megbotránkozva néznek Ellenre, ha egynél több pohár bort kér.
Ellen azonban nem akar tökéletes anyukának látszani, aki úgy tesz, mintha nem is lehetne boldogabb, és élete hátralevő részében csakis a gyermekeiért él. Esténként inkább fog egy pohár bort, hálát ad, hogy ezt az újabb napot is túlélte, és magában elküld mindenkit a fenébe.
Aztán egyszer csak támad egy zseniális ötlete, amely váratlanul színt visz a szürke hétköznapokba, sőt fenekestől felforgatja az életét, és a többi anyukával való kapcsolatát is alaposan megváltoztatja…

 


 

Dracul

Dacre Stoker & J.D. Barker

1868-at írunk, és a huszonegy éves Bram Stoker egy magányosan álló toronyban várja, hogy szembenézzen egy leírhatatlan szörnyeteggel. Feszületekkel, szenteltvízzel és egy puskával felszerelkezve azért imádkozik, hogy túlélje élete leghosszabb éjszakáját. Kétségbeesetten igyekszik papírra vetni mindazt, aminek tanúja volt, ezért feljegyzi azokat az eseményeket, amelyek egészen idáig vezettek…

Bram gyermekkorában sokat betegeskedett, ezért az ideje nagy részét ágyban töltötte a szülei dublini otthonában, és egy fiatal nő gondoskodott róla, akit Ellen dadusnak hívtak. Amikor az egyik közeli városban egymással összefüggő, különös halálesetek történnek, Bramnek és a nővérének, Matildának, szemet szúrnak Ellen dadus furcsa szokásai. Ezután egymást követik a titokzatos és hátborzongató események, míg végül Ellen váratlanul eltűnik az életükből. Évekkel később Matilda Párizsba megy tanulni, ahonnan azzal a hírrel tér haza, hogy látta Ellent, és a rémálom, amelyről Brammel azt hitték, hogy már régen véget ért, valójában csak most kezdődik.

A Dracul egy kitalált történet, amely Bram Stokerről és a testvéreiről szól, akik egy sötét lény nyomába erednek. A vadászat Írországban kezdődik, a gyermekkori otthonukban, azután a testvérek bejárják Európát, és végül sor kerül az emlékezetes, végső találkozásra. A Dracul valóságos és kitalált szereplőkkel dolgozik, és új megvilágításba helyezi a világirodalom legfélelmetesebb és legmaradandóbb történetét.

 


 

A hercegnő

Danielle Steel

“A páratlan Danielle Steel ezúttal a tizenkilencedik századi Angliá-ba repíti olvasóit. Regényének főszereplője egy előkelő származású ifjú hölgy, aki az érzelmi viharok és az igazság hosszas keresésének rögös útját járja végig._x000D_
Angélique Latham anyja halála után édesapja, Westerfield hercege védőszárnyai alatt nevelkedett fel a pompás Belgrave kastélyban, ám amikor édesapja meghal, féltestvérei kíméletlenül elűzik otthonról. A lány mindössze éles elméjére, figyelemre méltó szépségére és egy pénzzel teli erszényre számíthat, hogy túlélje a megpróbáltatásokat._x000D_
Referenciák és kapcsolatok híján azonban Angélique nem talál munkát. Kétségbeesésében Párizsba utazik, ahol hirtelen meg-látja a lehetőséget. Egy luxusbordélyt álmodik meg, amely védelmet nyújt a nőknek, és amelyet kizárólag a legelőkelőbb ügyfelek látogathatnak. Nemesi származása, kifogástalan stílusa és az erszényében lapuló pénz segítségével Angélique létrehozza a Le Boudoir-t, ahol befolyásos férfiak, gyönyörű nők és eltitkolt vágyak adnak pikáns randevút egymásnak._x000D_
Ám a botrányosság határán élve Angélique vajon megteremt-heti-e valaha is a saját életét, visszaszerezheti-e az őt megillető helyet a világban?

 


 

Ár

Szabó T. Anna

Ez a kapcsolatok könyve: a látható és láthatalan világ összefüggéseit keresi, a szenvedély és a szenvedés váltólázának ritmusában mutatja meg, miképpen ragaszkodunk a csapdáinkhoz, milyen kétségbeesetten függünk a hitünktől, mennyire szorosan kötődünk a nyelvhez. Eksztázis és gyász, odaadás és kiszolgáltatottság, áhítat és keserűség, vonzás és taszítás – ebből a kétpólusú világból keresnek a versek kiutat, újra meg újra nekirugaszkodva próbálnak szabadulni a kontaktusok fojtogató áradatából, ahol mindennek ára van.

A szövegekben fénykép- és álomszerű képek váltakoznak, a szikár sorokat lüktető ritmus ellenpontozza, a fájdalmat játékosság és humor oldja. A gondolatok és indulatok irizáló áramlása ebben a kötetben még sebesebb, az Ár így ragadja magával az olvasót – és hogy hová sodorja, az Szabó T. Anna új verseinek tétje.

 


 

Legközelebb ​majd sikerül

Vámos Miklós

Engem ​az emberek valamiféle megbízható és jóindulatú nagybácsinak tekintenek (az okok egy részét tudni vélem. Úton-útfélen megállítanak, s beszélgetést kezdeményeznek. Sokan keresnek a neten, kérik, találkozzunk – élet-halál kérdése –, csak én segíthetek. Néha nem sikerül elzárkóznom. Aztán a kávéházban várnak, s rendre kiderül, hogy párkapcsolati (válási, szakítási) tanácsot kérnek. Van abban ráció, hogy tőlem: kétszer váltam, továbbá jogi diplomával rendelkezem, meg ugye a közismert empátiám.
Emiatt fontolgattam egy ideje, hogy egy hozzám hasonló amatőr kapcsolatjavítóról írjak könyvet. Esetleg a figura legyen azonos a Borgisz című korai kisregényemben szereplő tizenkilenc éves Najn Ivánnal. Miféle felnőtt vált belőle? Egy központi alakot terveztem, kettő lett belőle.
A Borgisz kilenc hónap története, ez a könyv kilenc évé. Ugyanakkor a kilenc fejezet Beethoven egy-egy szimfóniájának szerkezetét, mondandóját, hangulatát, lendületét követi, amennyire a nyelv eszközei engedik. Voltaképp szimfonikus regény keletkezett, zenés próza. Végül örömpróza? Bárcsak.

 


 

Ripityom – Jávor Pál, aki kétszer halt meg

Vajda Pierre

Jávor Pál a huszadik század legismertebb és legnépszerűbb magyar férfi színésze, nyolcvan film főhőse. Ahány film, annyi Jávor Pál!
Volt egy korszak, amikor Jávor Pál, a színész testesítette meg az összes magyar társadalmi toposzt a szerepein keresztül. Nincstelen, jóképű törtető, lángoló hazafi, reformer mérnök, nyalka huszártiszt, eladósodott földesúr, reménytelen, öngyilkosságra hajlamos bússzerelmes, városi polgár, krakéler párbajhős, kedélyes úri huncut, zsidó és keresztény, de mindenekelőtt mindig mosolygós férfiideál, aki képes meghódítani a közönséget, nemre és korra való tekintet nélkül. Az idő tájt mindenki a szíve mélyén egy kicsit Jávor szeretett volna lenni.
De ki is volt valójában Jávor, amikor nem a filmvászonról vagy a színpadról küldte csábos mosolyát? Trianon áldozata, a torz vágyakban élő magyar virtus megtestesítője, irigyelt filmsztár, női szívek elrablója, csélcsap nőcsábász, példás férj, nemzeti hős, aki helytállásával a vészkorszakban kiemelkedett az átlagos magyar sorstörténetből? Aki csak itt, ezen a tájon, a magyar nyelvbe zárt zsigeri tehetségével volt képes életben maradni, kiteljesíteni színészi képességeit. Nincsen számára más hely, legyen az éppen roncsolt demokrácia, tomboló fasizmus vagy kommunista önkényuralom, csakis itt. Magyarországon, magyarok között.

 

Szóljon hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

©2017 idStudio & SMThemes.com
oldal info: [email protected]