VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓ KÖNYVTÁRI, INFORMÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI HELY Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Történelmei képek, iratok és nevezetességeink! Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

 

HETI KÖNYVAJÁNLÓ 2017.05.09 (IX.)

2017. május 9. kedd KÖNYVTÁR  Nincs hozzászólás

(Last Updated On: 2017. május 9. kedd)

Fociológia

Simon Kuper – Stefan Szymanski

Miért veszít örökké Anglia? Miért nyernek mindent a németek és a brazilok? Hogy igázta le Spanyolország a világot? Mennyit kell fizetni a sikerért, és mi a kudarc igazi ára?

 


 

Az első aranykor – A magyar foci 1945-ig

Szegedi Péter

Az Aranycsapat emlékezete, sőt egyenesen legendája mélyen beépült a magyar köztudatba, a focin jóval túlmutató módon. Az 1960-as évek nagy sikereinek és nagy személyiségeinek emléke is sokakat lelkesít. Az 1945 előtti elképesztően izgalmas, színes és sikeres focivilágról viszont, ahonnan mindez kinőtt, meglepő módon szinte semmit sem tudunk. Egy elsüllyedt, kincsekkel teli, csodás kontinens ez – a magyar fociatlantisz.

A magyar foci már a kezdetektől az európai élmezőnybe tartozott az MTK és a Ferencváros, illetve a magyar és osztrák válogatott versenyfutásának köszönhetően. 1901-től bajnokságot rendeztek, 1902-ben pedig – Európában elsőként – nemzetek közötti válogatott mérkőzésen mérte össze erejét Ausztria és Magyarország. A gyors fejlődés eredményeképp a tízes évek elején Skócia és Anglia után Magyarországon jártak legtöbben a válogatott mérkőzéseire. Az első világháború alatt az MTK csapatát az angol Jimmy Hogan edzette. Hogan forradalmasította a futball stratégiáját, a közép-európai iskola (más nevén Duna menti iskola) néven ismert játékstílus a kontinens élmezőnyébe repítette a magyar labdarúgást. Jól példázza ezt, hogy ebben az időszakban olyan klubok kispadján ült magyar edző, mint a Bayern München, Real Madrid, Milan, Inter, Olimpique Marseille, Benfica, Porto, vagy a River Plate, vagy például 1933-34-ben az olasz első osztály 18 csapatából 12-nek volt magyar az edzője… A leglátványosabb siker az 1938-as vb-ezüst volt, aminek az emlékezete pont úgy a múlt homályába veszett, mint a kor legnagyobb sztárjainak, pedig az ország Schlosser, Orth, Sárosi vagy éppen Zsengellér nevétől volt hangos… A könyv egy új világot tár fel a számunkra, és elolvasása után másképpen fogunk gondolkozni erről az időszakról és még sok minden másról.

 


 

Jelképtár

Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György

Másfél évtized nem túl jelentős idő a jelképek évezredes életében, de a Jelképtár első kiadásának megjelenése után szinte divatba jött a jelkép-könyvek, lexikonok megjelentetése széles e hazában. Azt mondhatjuk, hogy a jelképkutatás reneszánszát éli, s ez a tény már önmagában is indokolja, hogy felújítsuk, kibővítsük ezt a mára alapművé vált könyvet. Első megjelenése óta meglepően sokan és sokat használták, különösen a rajzokat. Sokszor hivatkoztak a szócikkekre, az illusztrációk pedig rendre feltűntek a különböző kiadványok lapjain – azt mondhatjuk, közkinccsé vált a kötet. A szerzők évek óta készülnek egy új, bővített és javított kiadás elkészítésére. A hetedik kiadásban nem változtattak a kötet szerkezetén, csak új címszavakkal egészítették ki az anyagot, emellett több mint kétszáz új képpel lett gazdagabb a szótár, ami így – új, aktuális címszavakkal és képekkel kiegészítve – méltó utódja egy klasszikusnak.

 


 

Magyar szólások és közmondások

O. Nagy Gábor

O. Nagy Gábor mintegy húszezer magyar szólást és közmondást felölelő gyűjteménye az eddigi legteljesebb ilyen jellegű munka. Tarka változatosságban tárja az olvasó elé anyanyelvünk legszínesebb, legjellemzőbb ékességeit. E gyűjtemény az élő stílus elemeinek szinte kimeríthetetlen kincsesbányája, de egyben a múltat idéző és inkább csak történeti értékük miatt becses adatoknak gazdag tárháza is. Százával, sőt ezrével akadnak benne rendkívül találó megfigyelésekből és költői erejű, gazdag képzeletből született nyelvi képek, merész és szemléletes hasonlatok, az embereket és a világ dolgait lényegükben megragadó jellemzések, szellemes ötletek, bölcs tanácsok, intelmek és évszázados vagy olykor évezredes múltjuk ellenére is igaz életelvek. Ezeken kívül azonban találhatunk benne a mai ember számára már homályos célzásokat, naiv, olykor gyerekes nyelvi tréfákat, túlságosan is szókimondó gúnyolódásokat, egy ideig divatos, majd elfelejtett bemondásszerű fordulatokat és a társadalmi fejlődés során túlhaladott, időszerűtlenné vált nézeteket, tévesnek bizonyult megállapításokat is.

 


 

Magyar építészet – A rómaiaktól Buda elfoglalásáig

Buzás Gergely, Tóth Endre

A Kossuth Kiadó nagysikerű sorozatának második, javított, frissített kiadása szakmailag megalapozottan, az építészettörténet-írás aktuális hazai állása alapján, de ismeretterjesztő jelleggel, közérthetően tekinti át a magyarországi építészet történetét a római kortól napjainkig.
A gazdagon illusztrált első kötet az első évezred elejétől a Jagellók és utódaik korának építészetéig tárgyalja épített örökségünket.Hosszabb leírás:
A Kossuth Kiadó nagysikerű sorozatának második, javított, frissített kiadása szakmailag megalapozottan, az építészettörténet-írás aktuális hazai állása alapján, de ismeretterjesztő jelleggel, közérthetően tekinti át a magyarországi építészet történetét a római kortól a reneszánszig. A kötet szerzői szakterületük nagy tapasztalatokkal rendelkező, elismert alakjai, akiknek köszönhetően a sorozat első kiadása méltán aratott sikert.
A gazdagon illusztrált kötet tartalmazza a szerzők legfrissebb kutatásaira alapozott eredményeit, az építészet szakkefejezéseinek megértését segítő kislexikont, valamint ajánlott bibliográfiát.
A kötet célja színes, közérthető és a lényeget megragadó szöveggel és túlnyomórészt mai képekkel megismertetni a nem szakmai érdeklődő közönséget a magyarországi épített örökség kiemelkedő és jellemző példáival az első évezred elejétől a Jagellók és utódaik korának építészetéig.Szerzőről:
Buzás Gergely: régész, művészettörténész, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának múzeumigazgatója
Tóth Endre: római korral és középkorral foglalkozó régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának nyugalmazott főosztályvezetője.

 


 

A nevezetes magyar Országház és a tér, ahol áll

Wachsler Tamás, Török András

A kötet bemutatja az Országház tervezését, építését, az épület használatát, az ott folyó régi és mai mindennapi életet, valamint a körülötte elterülő hatalmas teret is.
A könyv jó néhány eddig nem, vagy alig ismert régi képet is bemutat, és kimerítően ismerteti a nagyszámú szobrot és egyéb díszt, valamint az Országház belsejében elhelyezett műtárgyakat.

 

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

©2017 idStudio & SMThemes.com
oldal info: [email protected]