VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓ KÖNYVTÁRI, INFORMÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI HELY Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Történelmei képek, iratok és nevezetességeink! Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

 

TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK (OKTÓBER 5.) (18/10/05)

2017. október 6. péntek

(Utolsó frissítés: 2018. március 11. vasárnap)

[1]

1479. október 5.

I. Mátyás megbízólevelet ad a nürnbergi birodalmi gyűlésre küldött követeinek


[2]

1555. október 5.

Meghal Bachiacca olasz festő

Francesco Ubertini Firenzében született 1494. március 1-jén. Főként bibliai jeleneteket és Madonna-képeket festett, de népszerűek voltak kis alakokkal festett híres jelenetei. Gobelin- és zászlótervezéssel is foglalkozott. Jelentős műve A halott király legendája és a Keresztelő Szt. János prédikációja.


[3]

1565. október 5.

Meghal Lodovico Ferrari

1565. október 10-én Bolognában meghal Lodovico Ferrari, olasz matematikus. Szegény családból származott, s 15 éves korában a neves matematikus, Girolamo Cardano szolgálatába szegődött, mint kifutófiú. Cardano mellett latint, görögöt és matematikát tanult, 1540-ben ő követte mesterét a katedrán, nyilvános matematika-előadó lett Milánóban. Ekkor talált megoldást a negyedfokú egyenletekre, a harmadfokúakra való visszavezetéssel, amelyet Cardano publikált 1545-ben, Ars magna című művében. A képlet azóta Cardano nevét viseli. Első műve, a Cartelli (Kihívások, 1547.) Cardanót védte Niccolo Tartagliával szemben. Ezután nagy vitát folytatott Tartagliával a harmadfokú egyenlet megoldásáról. Számos írásos kihívás után 1548-ban találkoztak; tudományos öszecsapásuk végül Ferrari győzelmével zárult. A siker nyomán kapott meghívások közül Ercole Gonzaga bíboros, Mantova kormányzójának ajánlatát – az adókivetők ellenőre lett – fogadta el, s emellett földmérési munkálatokat is végzett. Magas jövedelme dacára később összeveszett a bíborossal és lemondott. Ezután, haláláig a bolognai egyetem matematikaprofesszora volt. Életét Cardano írta meg műveinek 9. kötetében.


[4]

1598. október 5.

A királyi sereg megkezdi Buda ostromát


[5]

1613. október 5.

Szkender pasa Bethlen Gáborral Gyulafehérvárra érkezik


[6]

1789. október 5.

A nép Párizsba hozza XVI. Lajost

A király és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés vitájában a radikális szárny politikája győzelmet arat: XVI. Lajos Versailles-ból a forradalmi Párizsba költözik, és követi őt a Nemzetgyűlés is. XVI. Lajos megmakacsolta magát és nem volt hajlandó szentesíteni a Nemzetgyűlés határozatait. Sem az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatához, sem a feudális rendszer megváltoztatásához, sem az egyházi tized eltörléséhez nem adta hozzájárulását. Az sem segített, hogy a Nemzetgyűlés – jelentős gesztusként – szuszpenzív vétójogot (a törvények felfüggeszthetőségének jogát) biztosított a királynak az elkövetkező két törvényhozási periódusra. A hazafias párt vezetői meg voltak győződve arról, hogy a királyt csak egy népi megmozdulás hangolhatja át. Ennek megszervezését megkönnyítette, hogy a tömegek anyagi helyzete a munkanélküliség és a magas kenyérárak következtében egyre súlyosabbá vált. Az október 5-i akcióhoz az ürügyet egy, a versailles-i királyi gárda bankettjén történt incidens szolgáltatta: a tisztek megtaposták a forradalmi kokárdát – a trikolort -, és helyére a királypárti kokárdát tűzték. Ennek hírére Párizsban nagy lett a felháborodás. A politikai nyugtalanságot csak fokozza a nyomor: október 5-én a piaci kofák és a Saint-Antoine külváros asszonyai Versailles-ba vonulnak, hogy kenyeret és gabonát követeljenek a királytól. 20 000 nemzetőr követi őket. A tüntetés hatására a király szentesíti a Constituante határozatait. Amikor másnap reggel a király és felesége, Marie Antoinette megjelenik a tömeg előtt, a nép szavalókórusban követeli, hogy a király menjen vele Párizsba. Nem szívesen ugyan, de beleegyezik, mire a Nemzetgyűlés kijelenti, hogy a király személyétől elválaszthatatlan. Impozáns látványt nyújt a menet: elől a nemzetőrök, mögöttük a zsákmányolt kenyeret és gabonát cipelő párizsi asszonyok, majd a király és királyné hintaja, melyet a testőrök kísérnek, mögötte a Nemzetgyűlés képviselői, és a sort hatalmas embertömeg zárja. A hazafias párt jó néhány híve kedvező fordulatot remél a király megérkezésétől. Csak pár szkeptikus óv a túlzott reményektől. “Ami du peuple” (“Népbarát”) című lapjában a jakobinus Marat ugyan jó jelnek tartja a király Párizsba költözését, de ezt írja: “Reményeink illúzióknak bizonyultnak, ha nem sikerül a királyi családot az alkotmány végleges elfogadásáig itt tartanunk.”


[7]

1793. október 5.

Új francia naptárt vezetnek be

A nemzeti konvent elhatározza egy új naptár bevezetését, melynek kezdetét a köztársaság kikiáltásának napjára, 1792. szeptember 22-ére teszik. Az évet 12, egyenként harmincnapos hónapra osztják, tehát a Gergely-naptár szerint szeptember 16-án van vége. A különbség 5, szökőévben 6 nap, ez ünnep, melyet először `sans-culotte-napok`-nak hívtak. Egy hónap 3 dekádra oszlott, 10 naponként egy vasárnappal – utóbbiak feladata az egyházi ünnepek háttérbe szorítása volt. A hónapok nevét a jellemző természeti jelenségek alapján választották, például július-augusztus: thermidor=forró (kánikulai) hónap, október-november=ködhónap. A naptár 1805. december31-ig volt érvényes. Az új naptár bevezetése összefüggésben állt a francia forradalom egyházellenes politikájával.


[8]

1795. október 5.

Napóleon megakadályozza a királypártiak puccsát

A még csak 26 éves Bonaparte Napóleon tábornok Jean Paul de Barras, a nemzeti konvent elnöke megbízásából Párizsban lever egy royalista lázadást. Köszönetképpen Napóleont – akit pedig korábban, Robespierre bukása után internáltak és elbocsátottak a hadseregből – kinevezik az itáliai hadsereg főparancsnokává (1796. III. 2.). A korzikai születésű Napóleon – Charles Bonaparte ajacciói ügyvéd második fia – a briennei-i (1779-1784) és párizsi (1784-1785) katonai iskola elvégzése utána 1785-ben tüzér hadnagy lett. Korzikai nacionalistaként kezdetben a függetlenségi mozgalom tagja volt, de a szeparatistákkal való szakítás után anyjával és testvéreivel együtt 1793-ben el kellett menekülnie Korzikáról Franciaországba. Bonaparte nemigen vett részt a forradalmi összeütközésekben. Első katonai sikerét 1793-ban aratta, amikor kellő rang híján, de a jakobinusok bizalma következtében megkapott haderővel elfoglalta Toulont.


[9]

1825. október 5.

Megszületett Xántus János

Xántus János Csokonyán (Somogy megye) született. A dunántúli ügyvédből lett 1848-as honvédtiszt 1850-ben Anglián át az Egyesült Államokba szökött. Amerikában kezdetben a hadsereg nyugaton portyázó alakulatai között szolgált, így juthatott el a Sziklás-hegységen túli területre. Részt vett a transzkontinentális vasút nyomvonalának kijelölésében, az Arkansas folyó forrásvidékének feltérképezésében. Indiana állam területén topográfiai felméréseket végezve állat- és növénytani anyagot gyűjtött, majd meteorológiai megfigyeléseket végzett a Csendes-óceánon. 1862-ben a washingtoni tengerészeti minisztérium titkára, majd mexikói konzul lett. 1864-ben visszatért Magyarországra, és tevékenyen részt vállalt a pesti Állatkert létrehozásában, amelynek megnyitásától igazgatója volt. 1868-ban a kormány megbízásából délkelet-ázsiai expedícióra indult. Gyűjteménye a Néprajzi Múzeum alapja lett. A néprajztudomány jelentős munkái között tartja számon a mormonok történetéről írott könyvét. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1894. december 13-án halt meg Budapesten.


[10]

1860. október 5.

Meghal Homjakov

Ivanovszkoje Rjazanyikovban meghal Alekszej Sztyapanovics Homjakov orosz filozófus, költő, író. Földbirtokos nemesi család sarja volt. A moszkvai egyetem matematika szakának elvégzése után katonai szolgálatot teljesített, majd Párizsban tanult festészetet. Részt vett a törökök elleni orosz hadműveletekben, ezt követően birtokán gazdálkodott, s közben filozófiai, teológiai, történelmi és nyelvészeti tanulmányokat folytatott. A régiről és az újról című cikkével megalapozta azt a szlavofil művészeti és pánszláv politikai irányt, amely Oroszország megújulását az I. Péter előtti társadalmi, vallási és erkölcsi hagyományok ápolásával és a szlávok egyesítésével óhajtotta összekapcsolni. Történelmi drámákat, verseket is írt.


[11]

1866. október 5.

Az osztrák-német centralisták értekezletet tartanak Bécsben


[12]

1871. október 5.

Meghal Alekszandr Afanaszjev orosz irodalomtörténész

Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev Bogucsárban született 1826. július 23-án. Jogi tanulmányokat folytatott, utána a külügyminisztérium levéltárában dolgozott. Tudományos munkásságát sajtó- és irodalomtörténeti értekezésekkel kezdte, majd széles körű folklórkutatást folytatott. 1855-1864 között jelent meg a mindmáig elsőrendű forrásnak számító `Orosz népmesék` című gyűjteménye (1855). Titkos mesék címmel 1860-ban, Svájcban, névtelenül adta ki az orosz nemességet és papságot gúnyoló szatírikus meséit. Erotikus és apokrif legendaszövegeinek a cenzúra miatt csak töredéke jelent meg. Jelentősek a 18. századi orosz irodalomról írt cikkei is. Fő műve, A szláv költői természetfelfogás a mitológiai iskola összehasonlító eljárásával készült. 1862-ben elvesztette állását, nagy szegénységben halt meg.


[13]

1880. október 5.

Meghal Jacques Offenbach, a zeneszerző

Párizsban 60 éves korában meghal a német-francia zeneszerző, Jacques Offenbach. Az édesapjától korán hegedülni tanuló 14 éves fiú Párizsba került, ahol ragyogó karriert csinált. Az `Opera Comique`-ben dolgozott, majd 1850-ben karmesterré lépett elő és 1855-ben saját színházának vezetője lett. Szórakoztató és tánczenék mellett operettzenét is komponált, ez hamarosan a párizsi társasági élet középpontjába állította őt. A művész 1876-ban turnét vezetett az Egyesült Államokba, Nagy-Britanniába és Németországba. Ezután szinte kizárólag egyetlen operája, a `Hoffman meséi` (1880) megírásának munkáival volt elfoglalva.


[14]

1895. október 5.

Megnyitják a Pécsi Nemzeti Színház épületét

A város első állandó színháza 1840-ben nyílt meg. Kezdetben német, később magyar társulatok játszottak benne, 1886-ban bezárták, majd lebontották. A Steinhardt Antal és Láng Adolf építészek tervei nyomán készült új színházat 1895. október 5-én nyitották meg. Az államosítás (1949) óta Pécsi Nemzeti Színház néven működik.


[15]

1908. október 5.

A Monarchia annektálja Bosznia-Hercegovinát

A Monarchia 1878 óta tartotta `ideiglenesen megszállva` Boszniát és Hercegovinát. Valójában végleges ott-tartózkodásra rendezkedett be. A tartományok formailag a török szultán birodalmához tartoztak. Bécs készült arra, hogy a megszállást véglegesíti, s egyben a belső igazgatást alkotmányos alapra helyezi. Ehhez kellett az `annektálás`, a jogi bekebelezés. Sürgőssé akkor vált a kérdés “elintézése”, amikor Isztambulban lezajlott az ifjútörök forradalom (1908), s félő volt, hogy az immár parlamentáris török állam visszaköveteli a két tartományt. A közös minisztertanács augusztusban döntött. Szeptemberben Aerenthal külügyminiszter megegyezett az oroszokkal: Oroszország is elfogadja az annexiót, cserébe viszont a Monarchia támogatja Oroszországot a tengerszorosokon élvezett jogainak bővítésében. (Ez a fekete- és földközi-tengeri orosz hajózás szempontjából volt fontos.) Október 5-én proklamálta Ferenc József az annexiót, anélkül, hogy az oroszokat a bejelentés dátumáról előre értesítették volna. Szerbia hevesen tiltakozott, hiszen maga is vágyott e területekre. Háború kitörése fenyegetett. Csapatokat kellett küldeni a déli határra. Németország természetesen a Monarchia oldalára állt, s így Oroszország beletörődött a változásba, a harcias Szerbiát is visszafogta. A háború ezúttal elmaradt, a feszültség azonban megmaradt.


[16]

1908. október 5.

Bulgária kikiáltja függetlenségét

Október 9-én Ferdinánd fejedelmet Bulgária királyává koronázzák.


[17]

1912. október 5.

Görögország katonai szerződést köt Szerbiával


[18]

1917. október 5.

Megszületett Szabó Magda írónő

Tanulmányait szülővárosában, Debrecenben végezte, itt szerezte latin-magyar-történelem szakos diplomáját is, a Tisza István Tudományegyetemen. 1940-től Debrecenben és Hódmezővásárhelyen tanított, 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. 1949-ben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat, állásából elbocsátották. 1949-től 1958-ig nem jelenhetett meg könyve, 1959-től azonban már kiadták asztalfióknak szánt műveit is. Első versesköteteiben (Bárány, Vissza az emberig) az újholdas költőnemzedékre jellemző élmény és hangütés uralkodott. Freskó és Az őz című regényei jelentős sikert hoztak számára. Hőseinek belső világát, a lélek belső folyamatait, az emberi kapcsolatokat jó pszichológiai érzékkel, árnyalt részletességgel ábrázolta (Disznótor, Pilátus, A Danaida). A Régimódi történetben családja történetét írta meg, amely kordokumentumként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles és élvezetes. Történelmi érdeklődése elsősorban a színpadi műfajokban kapott formát: a Kiálts, város Debrecen múltját elevenítette fel, Az a szép, fényes nap című drámája pedig az államalapítás korát. Meseregényeinek szárnyaló fantáziával megelevenített álomvilága mindig földi tanulságokkal szolgált. Regényei a világ számos országában arattak sikert. 2001-ben Sziluett (Vörösmarty-medalionok) című színművét a Debreceni Csokonai Színház társulata mutatta be. 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben megkapta a Corvin-lánc kitüntetést. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó című franciául is megjelent (2003 őszén) regényéért. 2003-ban Prima Primissima díjat kapott. Főbb művei: regények: Freskó (1958), Mondják meg Zsófikának (1958. Az őz (1959), Sziget-kék (ifj. regény, 1959), Bárány Boldizsár (verses mese, 1959), Disznótor (1960), Álarcosbál (ifj. regény, 1961), Születésnap (ifj. regény, 1962), Pilátus (1963), A Danaida (1964), Tündér Lala (meseregény, 1965), Mózes egy, huszonkettő (1967), Katalin utca (1969), Ókút (1970), Abigél (ifj. regény, 1970), A szemlélők (1973), Régimódi történet (1977), Megmaradt Szobotkának (1983), Az ajtó (1987), A pillanat (1990), Merszi, Möszjő (2000), Für Elise (2002). Elbeszélések, jegyzetek: Hullámok kergetése (1965), Alvók futása (1967), útirajz: Zeusz küszöbén (1968), esszék: Kívül a körön (1980), A félistenek szomorúsága (1992), A lepke logikája (1996), Ne félj (1997), A csekei monológ (1999), Mézescsók Cerberusnak (1999. Színdarabok: Eleven képét a világnak (1966), Az órák és a farkasok (1975), Erőnk szerint (1980), Béla király (1984), Sziluett (2000), A macskák szerdája (2005). Versek: Bárány (1947), Vissza az emberig (1949), Neszek (1958), Szilfán halat (1975), Szüret (2005).


[19]

1917. október 5.

Megszületett Balassa Iván néprajzkutató

A bárándi születésű tudós a debreceni egyetemen 1940-ben szerzett tanári és doktori oklevelet. 1938-tól ugyanott Csűry Bálint, 1940-41-ben pedig a kolozsvári Szabó T. Attila mellett volt gyakornok. 1941-től a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, 1944-től pedig a budapesti Nemzeti Múzeumban dolgozott. 1948-tól a Néprajzi Múzeum osztályvezetője, 1950-től az intézmény főigazgatója. 1956-tól a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, majd 1961-től a Sárospataki Múzeum igazgatója volt. 1983-ban a Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyetteseként ment nyugdíjba. Első könyve 1940-ben jelent meg `A debreceni cívis földművelés munkamenete és műszókincse` címmel. Összesen 25 könyve látott napvilágot és több mint 700 tanulmányát adták ki 12 nyelven, a kínaitól az angolig, a grúztól a finnig, a népművelés, a néprajz különböző területeiről. Kutató tevékenysége mellett, Európában elsőként hozott létre mezőgazdasági munkaeszköz-történeti archívumot. Az európai néprajzkutatás kiemelkedő egyéniségét több külföldi akadémia is tagjai sorába választotta. Budapesten hunyt el 2002. november 11-én.


[20]

1918. október 5.

Zágrábban megalakul a Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa


[21]

1919. október 5.

Norvégiában népszavazással döntenek az alkohol árusítás tilalma mellett


[22]

1925. október 5.

Megkezdődik a locarnói konferencia

A december 1-jén Londonban aláírt szerződésben Németország elismeri nyugati határait, azok sérthetetlenségéért Anglia és Olaszország jótáll; a rajnai övezetben fennmarad a demilitartizált zóna; Németország belép a Népszövetségbe.
Aláírók: Németország, Franciaország, Belgium, Anglia és Olaszország.


[23]

1926. október 5.

Meghal Jászai Mari sznésznő

A magyar színházművészet kiemelkedő egyénisége Aszáron született 1850. február 24-én. Hányatott gyerekkor, cselédsor után, 1867-ben került a Népszínházhoz. Kassai Vidor színész tanítványa, majd felesége lett. Székesfehérvárott lépett először színpadra, majd Kolozsvárra szerződött. 1872-ben lett a pesti Nemzeti Színház tagja, s egyévi megszakítással haláláig ott játszott. Veleszületett tehetségét állandó tanulással fejlesztette. Óriási hatású művész vált belőle, aki utolérhetetlen volt a tragikus szenvedélyek megszólaltatásában. Elsőként alakította magyar színpadon az antik tragédiák hősnőit: Antigonét, Iokasztét, Elektrát. Shakespeare műveinek 20 nőalakját játszotta el kiválóan, s ő volt Az ember tragédiájának első Évája. Verseket is mondott, s Ibsen John Gabriel Borkman című darabját az ő fordításában játszotta a Nemzeti társulata. Egyébként kiválóan olvasott görögül, németül, angolul és franciául is. Írt cikkeket, novellákat, emlékiratának kéziratát pedig az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.


[24]

1936. október 5.

Megszületett Václav Havel cseh író és államfő

Az egyik leggazdagabb cseh nagypolgári családban született. A Havel családé volt Prága egyik legelőkelőbb palotája, a Lucerna és a barrandovi filmstúdió-komplexum is. Václav származása miatt azonban 1948 után a kommunista Csehszlovákiában csak esti tagozaton végezhette el a gimnáziumot, majd két évig műszaki főiskolán tanult. Katonaéveinek letöltése után a prágai ABC színházban dolgozott technikusként, majd 1961-ben a Divadlo na Zábradlí színházhoz került, ahol dramaturgként, rendezőasszisztensként tevékenykedett és sikeres házi szerző lett. 1962-1967-ben elvégezte a művészeti akadémia színházművészeti karát. A hatvanas években és 1968-ban a Prágai Tavasz idején aktív politikai szerepet vállalt, ezért a Varsói Szerződés öt tagállamának katonai intervenciója után betiltották műveit, és csak sörgyári munkásként tudott elhelyezkedni. Az ún. `normalizáció` ellen minden módon tiltakozott, alapítója és első szóvivője volt a csehszlovákiai emberi jogokért küzdő Charta, 77 mozgalomnak. Emiatt számtalanszor volt vizsgálati fogságban, háromszor elítélték, legutoljára 1989 januárjában. Mintegy öt évet töltött börtönben. Mindeközben nemzetközi hírű drámaíró és esszéista lett, műveit sok nyelvre lefordították, darabjait számos helyen játszották külföldön, írói és emberi jogi tevékenységét kitüntetésekkel ismerték el. Legismertebb darabjai: Kerti ünnepély, Vernisszázs, A tiltakozás, Audiencia, A kísértés, Largo desolato. Jól ismert művei a Levelek Olgának címmel kiadott börtönlevelei és a Távkihallgatás című önéletrajzi beszélgetései. A `bársonyos forradalom` idején magától értetődően került a rendszerváltozás erőinek élére, 1989. november 20-án részt vett a Polgári Fórum (OF) megalapításában, és a mozgalom jelöltjeként 1989 végén Csehszlovákia elnökévé választották. Első megbízatásának lejárta után 1990-ben – két évre – ismét ő lett az államfő. 1992. július 20-án – miután a szlovák képviselők megakadályozták harmadszori elnökké választását, és belátható közelségbe került Csehszlovákia megszűnése, amit ő ellenzett – lemondott elnöki tisztségéről. Az önálló cseh állam létrejötte után, 1993-ban a Cseh Köztársaság első elnökévé választották, tisztségében 1998-ban újabb öt évre megerősítették. Második és már nem hosszabbítható mandátuma 2003. februárig szólt. Elnökségének évei alatt Csehország védjegye volt, s a kelet-európai rendszerváltozás egyik kiemelkedő személyiségeként a történelemkönyvekbe is bevonult.


[25]

1938. október 5.

Varsóban tárgyal Csáky István gróf

A külügyminiszteri kabinetfőnök Jozef Beck külügyminiszterrel tartott megbeszélésének tárgya Kárpátaljának közös katonai akcióval való megszerzése.


[26]

1938. október 5.

Megalakul Zsolnán az autonóm szlovák kormány

Miniszterelnöke Josef Tiso lesz.
Kárpátalja is autonómiát kap, külön kormányának élén Bródy András áll. A külügy, a hadügy és a pénzügy csehszlovák közös ügy marad.


[27]

1938. október 5.

Lemond posztjáról Eduard Benes cseh köztársasági elnök


[28]

1946. október 5.

Meghal Bethlen István miniszterelnök

Gernyeszegen született 1874. október 8-án. Apai és anyai ágon egyaránt régi erdélyi nemesi családból származott. Bécsben, a Theresianumban, a Monarchia egyik legrangosabb iskolájában tanult tíz évig, majd 1896-ig a budapesti egyetem állam- és jogtudományi karát látogatta. Tanulmányait befejezve visszatért Erdélybe, ahol gazdálkodni kezdett. Itt részt vett a megyegyűléseken, majd 1901-1939 között parlamenti képviselő, később felsőházi tag volt. Emellett több gazdasági, kulturális, társadalmi szervezetben töltött be vezető tisztségeket. Nézetei leginkább a liberális-konzervativizmushoz álltak közel. Politikusként több pártot is megjárt: tagja volt a Szabadelvű Pártnak, a Függetlenségi Pártnak, majd Andrássy Gyula Alkotmánypártjának is. 1919-ben megalakította a Nemzeti Egyesülés Pártját, amely a továbbiakban a magyar politikai élet meghatározó tényezőjévé vált. 1921. április 14-én kapta meg a miniszterelnöki megbízást és több mint 10 esztendeig, 1931. augusztus 24-ig vezette a kormányt. A 20. század egyik legnagyobb magyar politikusának bizonyult. Sikerült stabilizálnia, gazdaságilag talpra állítania az országot. 1927-ben megszületett a korabeli Európa egyik legkeményebb valutája, a pengő, amely értékállóságát egészen a negyvenes évek elejéig megtartotta. A bethleni konszolidáció együtt járt a gazdaság újjászervezésével, a fokozott iparvédelemmel, új vámrendszer kidolgozásával. Az ipari termelés 1924-29 között több mint 70 százalékkal emelkedett. Előrehaladás történt az egészségügyben és a szociálpolitikában is; 1920-30 között 290 ezer lakás épült. Belpolitikájában elsőrendű célja volt a kormányzati munka zavartalanságának biztosítása, ezért mind a baloldalt, mind pedig a szélsőjobboldalt igyekezett kordában tartani. Külpolitikai nyitása azonban – különösen a szomszédos országok viszonylatában – nem sikerült, az ország elszigeteltsége végül is csak 1927-ben, a Rómában kötött olasz-magyar örök barátsági szerződéssel tört meg. A nagy gazdasági világválság hatását külföldi kölcsönök felvételével igyekezett csökkenteni, de kormánya túléléséhez újabb piacok szerzésére, súlyos belső gazdasági megszorításokra lett volna szüksége. Ezt azonban nem vállalta. 1931-es lemondása után, a háttérből igyekezett befolyásolni a kormányzót és az egymást követő kormányokat. A háború utolsó éveiben részt vett az angolszászok irányában tett béketapogatózásokban. A német megszállás után bujkálnia kellett. 1944-ben az oroszok tartották házi őrizetben, s mivel nem volt hajlandó együttműködni a kommunista párttal, 1945. április 25-én a Szovjetunióba hurcolták. Halálának helyéről, időpontjáról és módjáról sokáig semmi biztosat nem közöltek. 1994-re kétéves feltáró munka eredményeként sikerült fellelni azt a közös sírt, amelyben a moszkvai Donszkoj kolostor melletti temetőben hamvait elhelyezték, miután 1946. október 5-én a Butirka börtönben meghalt. A magyar kormány 1994. június 4-én hazahozatta földi maradványait, amelyeket 1994. június 17-én a Kerepesi temetőben helyeztek örök nyugalomra.


[29]

1947. október 5.

Megkezdi pályafutását a totó

Magyarországon október 5-én kezdték meg a totó szelvények árusítását, majd a labdarúgó bajnokság október 19-i fordulójával egy időben – Európában hetedikként – megindult a totó. Az első héten 20 882 egyhasábos szelvény érkezett be. Kezdetben 12 mérkőzésre lehetett tippelni, ezeket első alkalommal senki sem találta el helyesen. 1964. március 15-én vezették be a ma is érvényes 13+1-es szisztémát.


[30]

1962. október 5.

Boltokba kerül a Beatles első lemeze

Az első kislemez a Love Me Do címet viselte. Az együttes dala október 24-én feltűnt az angol sikerlistán – ezzel új időszámítás kezdődött a rockzenében, az addigi divatos amerikai stílust hamarosan elsöpörte a `liverpooli hang`. A poptörténet talán leghíresebb zenekara 1959-ben Liverpoolban alakult, akkor még Quarryman néven, majd Silver Beatlesre módosítottak (e néven hamburgi éjszakai klubokban játszottak), 1962-től folytatták Beatlesként. Tagcserék után 1962-re alakult ki a legendás négyes: John Lennon (ének, gitár), Paul McCartney (ének, basszusgitár), Gerge Harrison (szólógitár, ének), Ringo Starr (dobok) felállással. Egy liverpooli lemezboltos, Brian Epstein segítségével jutottak el a lemezgyárig, ahol végül szerződést kínáltak nekik. Második kislemezük, a Please, Please Me az angol listák első helyére került, s 1963-ban megjelentek első nagylemezeik. 64-től már Amerika és az egész világ a `Beatlemania`-tól zengett. Ez volt az az év, amikor a toplista első helyén 5 Beatles-dal szerepelt. A Beatles állt az új ifjúsági lázadás és a köréje szerveződő szubkultúra (öltözködés, haj, magatartásfoprmák stb.) középpontjában. Az együttes munkásságáról és mindennapjairól több film (Help, A Hard Day’s Night) és egy rajzfilm (Yellow Submarine) is készült, tehetségüket elismerve pedig lovagi címet kaptak a királynőtől. Epstein 1967-es halála után a zenekar tagjai maguk vették kezükbe ügyeiket, s megalakították az Apple vállalkozást. 1968 környékén a tagok között fokozatosan romlani kezdett a viszony. Utolsó két albumuk, az Abbey Road (1969) és a Let It Be (1970) megjelenése után a helyzet már tarthatatlanná vált, az együttes 1970-ben feloszlott. A rajongók leghőbb álma, a csapat esetleges újraegyesítése ért véget 1980. december 8-án, amikor John Lennont lelőtték. Ekkor a Beatles végleg legendává vált. Tagjai az együttes feloszlása óta is minden évben jelentettek meg nagylemezt antológia vagy sosem hallott koncertfelvétel formájában. 2001 novemberében George Harrison is elhunyt.


[31]

1968. október 5.

Derryben utcai harcok törnek ki a katolikusok és protestánsok között

A katolikusok, és a protestánsok között Észak-Írországban évszázadok óta tartó hagyományos vallási konfliktus kiéleződik, amióta Derryben (Ulster tartományban) kitörtek az utcai harcok. A véres összecsapásokat az váltotta ki, hogy az észak-írországi rendőrség augusztusban brutálisan letörte a katolikus kisebbség politikai és társadalmi egyenjogúsításáért küzdő polgárjogi mozgalom egy tüntetését.


[32]

1988. október 5.

A chileiek a junta ellen szavaztak

Egy népszavazás során a chilei választásra jogosult polgárok 54,8%-a elutasította, hogy további nyolc évvel meghosszabbítsák Augusto Pinochet Ugarte tábornok, államfő hivatali idejét. Az uralkodó katonai rezsim korábbi ígéretei értelmében Pinochetnek legkésőbb 1990 márciusában vissza kell lépnie. 1989 decemberére parlamenti és elnökválasztást terveznek. Az ellenzék hívei – akik az eredmények nyilvánosságra hozatala után örömünnepet rendeztek -, sikertelenül követelik a választások előbbrehozását és Pinochet azonnali visszalépését.


[33]

1992. október 5.

Meghal Vasady Béla református teológus

Nagyváradon született 1902. december 30-án. Családjával Nagyváradról került Debrecenbe, itt végezte el iskoláit. Teológusként az ökumenikus felfogást képviselte. A háború után a szerveződő Egyházak Világtanácsa révén, a szervezet magyar képviselőjeként került az Egyesült Államokba, ahonnan nem tért haza. Először a kaliforniai Fuller Teológiai Szeminárium professzora, majd az iowai Dubuque-kollégium filozófia-tanára lett. Aktív pályafutását a Lancaster-ben lévő Református Teológián fejezte be. Irodalmi munkásságát és ökumenikus tevékenységét azonban nyugdíjaztatása után is folytatta. Utazó szemináriumokat szervezett Európa nagy egyházi központjaiba, így Rómába is, szaklapokat, folyóiratokat szerkesztett és adott ki, emlékkönyveket bocsátott közre. A Michigan államban fekvő Grand Rapids-ban hunyt el.


[34]

2000. október 5.

Az EU-csatlakozási tárgyalások brüsszeli főtárgyalói fordulóján ideiglenesen lezárják az energiapolitika és a külgazdasági kapcsolatok témakörét.


mult-kor.hu

©2017 idStudio & SMThemes.com
oldal info: [email protected]