VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓ KÖNYVTÁRI, INFORMÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI HELY Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Történelmei képek, iratok és nevezetességeink! Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

 

TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK (OKTÓBER 4.) (18/10/04)

2017. október 2. hétfő

(Utolsó frissítés: 2018. március 11. vasárnap)

[1]

1202. október 4.

A császárkoronázás lezárja a trónviszályokat

A Staufok és a Welfek között a német királyi koronáért dúló 11 évi polgárháború után III. Ince pápa IV. (Welf) Ottót koronázza császárrá.
A két német uralkodóház véres polgárháborúja a pápa hatalmát növelte és a német királyságot gyengítette. Az ígért császárrá koronázásért cserében IV. Ottó király lemond az önálló itáliai politikáról, a mindenkori császári birodalmi politika lényegéről, és a 1122. évi wormsi konkordátum által biztosított minden királyi jogáról.
A választás már az előző évben IV. (Welf) Ottóra esett, amikor Stauf ellenfele, Sváb Fülöp király, az akkor még kiskorú II. Frigyes régense, egy magánháborúban elesett.
A Stauf-Welf trónviszály a Stauf császár, VI. Henrik váratlan halála után kezdődött, az 1198-as kettős királyválasztással. A Welf-párt az angol királyi háztól kapott politikai, katonai, valamint anyagi támogatást. A Staufok II. Fülöp Ágost francia királlyal szövetkeztek. A pápa ellenben az első években távol tartotta magát a harctól, mindazonáltal kihasználta a trónviszályt, hogy hatalmát a birodalom rovására megnövelje Itáliában. Mindkét német királytól, akik a császárrá koronázás elérésén fáradoztak – azért, hogy hatalmukat növeljék -, III. Ince fontos királyi jogokat szerzett magának. A német fejedelmek is kihasználták a királyok viszálykodásait arra, hogy Németországban megerősítsék hatalmi bázisukat. Ebben az időben kezdett kialakulni a választófejedelmek testülete, mely később egyedül volt jogosult német királyt választani.


[2]

1423. október 4.

Zsigmond király hűbérként vejének, V. Albert osztrák hercegnek adományozza a morva őrgrófságot és ugyanakkor a cseh királyi trón örökösévé jelöli ki


[3]

1468. október 4.

I. Mátyás király Brassó városa számára a magyar pénzek mellett a havasalföldi pénzek használatát is engedélyezi


[4]

1474. október 4.

Ernuszt János szlavón bán a királyi jövedelmek kezelője vállaja, hogy az október 2-i végzés értelmében a sót a megyéknek kiutalja


[5]

1490. október 4.

II. Ulászló és Beatrix özvegy királyné titkos házasságot köt


[6]

1532. október 4.

I. Ferdinánd Thurzó Elek országbírót nevezi ki helytartóvá


[7]

1542. október 4.

Megszületett Roberto Bellarmino, az ellenreformáció vezére

Roberto Francesco Romolo Bellarmino, az ellenreformáció legfőbb teoretikusa Montepulciano-ban született. Pályája kezdetén a jezsuita rend római kollégiumának tanára, majd igazgatója volt. Részt vett kora hitvitáiban, s igen nagy tekintélyt szerzett. VIII. Kelemen pápa 1599-ben bíborossá nevezte ki, majd 1602-ben Capua érseke lett. Részese volt XI. Leó pápa megválasztásában, sőt maga is több szavazatot kapott. Leó halála után pápának akarták, de ő visszautasította a felajánlott méltóságot. Egy sor hitbuzgalmi művet írt, amelyek közül a legjelentősebb a `Viták a keresztény hit kétségbevont kérdéseiről a kor eretnekeivel` című munkája. E mű igen nagy hatással volt a keresztény világra, Pázmány Péter Kalauzának is mintájául szolgált. Részt vett Giordano Bruno perében és a Szentszéknek a Velencei Köztársasággal való vitájában. Rómában hunyt el 1621. szeptember 17-én.


[8]

1543. október 4.

Rares Péter moldvai vajda betör Erdélybe


[9]

1566. október 4.

János Zsigmondot Szokollu Mehmed nagyvezér- a szultán halála miatt- a felső-magyarországi hadjárat beszüntetésére szólítja fel


[10]

1582. október 4.

Meghal Avilai Nagy Szent Teréz

Az Alba de Liste kolostorban meghal Avilai Teréz (Teresa de Cepeda) kasztíliai katolikus szűz, egyháztanító.1533-ban apja akarata ellenére karmelita kolostorba lépett, s egy évre rá letette a fogadalmat. 1562-ben IV. Pius pápa felhatalmazására hozzáfogott a karmelita női rend megreformálásához, visszaállítva a régi szigorú szabályokat. Az első ilyen kolostor az avilai volt, amelynek főnöknője lett. A nővérek sarutlan karmelitáknak nevezték magukat (cipő helyett szandált viseltek). Teréz még 16 női és 15 férfikolostort alapított a megreformált rend szerint. Emellett számos könyvet is írt, amelyek a misztikus teológia legjobbjai közé tartoznak. A Lelki várkastélyban című művében megkísérelte szisztematikusan összefoglalni misztikus élményeit. XV. Gergely pápa avatta szentté 1622-ben. VI. Pál pápa pedig 1970-ben egyháztanítónak nyilvánította, amely megtiszteltetésben rajta kívül csak Sienai Szt. Katalin és Lisieux-i Szt. Teréz részesült a szent életű nők között. Ünnepét a katolikus egyház október 15-án tartja. Ő a spanyol katolikus írók, a spanyol hadsereg és hadbiztosság, valamint a fejfájástól szenvedők védőszentje.


[11]

1582. október 4.

Végrehajtják a naptárreformot

XIII. Gergely pápa 1582. február 14-én kelt rendelete nyomán végrehajtották a naptárreformot, amely azért vált szükségessé, mert az addig alkalmazott Julianus-naptár szerint a XVI. században már 10 napos késés mutatkozott a Föld Nap körüli forgása és a naptár között. Ezért 1582. október 4. után közvetlenül október 15. következett. E naptár Európa katolikus országaiban a XVI. század óta használatos. Magyarországon 1588-ban vezették be. Mivel az új naptárt a pápa rendelte el, ezért a protestáns országok nem fogadták el, így ők csak a XVIII. században tértek át erre az időszámításra. Később csupán a cári Oroszország tartotta magát a régi naptárhoz. A szovjet állam 1918-ban vezette be a reformot.


[12]

1669. október 4.

Meghal Rembrandt

Rembrandt, Leidenben már 1624/1625-ben saját műteremmel rendelkezett. Miután 1631-ben Amszterdamba költözött, a művész hamarosan a legkeresettebb csoportkép- és portréfestő lett. Rembrandt emberábrázolása `Doktor Tulp anatómiája` című festményén 1632-ben különös elismerést váltott ki.
Saskia van Uylenburghhal 1634-ben kötött házassága után Rembrandt pazarló életet élt. 1642-ben állt hírneve tetőfokán: ekkor festette ismert képét, az “Éjjeli őrjárat”-ot.
A megbízatások csökkenésével Rembrandt pénze egyre fogyott, végül 1656-ban el kellett árvereznie vagyonát. Második élettársa, Hendrickje Stoffels halála után Rembrandt teljes magányba zárkózottan élt.
A protestáns Hollandiában élő Rembrandt művészete ellentétben állt Pieter Pauwel Rubens (1640. V. 30.) festészetével. Bár Rembrandt is foglalkozott – főként az Ótestamentumból vett – vallásos témákkal, mégsem ábrázolt pompás drámai jelenteket, hanem az események mélyebb tartalmára összpontosította figyelmét. A fényhatások alkalmazása, a fény-árnyék ábrázolás kiemeli a jelenetek szimbolikus tartalmát.
A németalföldi barokk művészet vallásos képei a személyes belső hitre helyezik a hangsúlyt. Számos festményen a polgári élet ábrázolása kerül előtérbe. A művészek megbízói nem a királyok, fejedelmek, vagy az egyház, hanem a polgárok és céhek.


[13]

1824. október 4.

Mexikó alkotmányt kap

Két és fél évvel a császárság létrehozását követően Mexikó észak-amerikai mintára köztársasági alkotmányt kap. I. Ágoston császár lemondása ellenére a konzervatív-klerikális és a liberális-antiklerikális csoportok közötti ellenségeskedések folytatódnak. Mexikó csak több mint tízéves függetlenségi háború után vált önálló állammá 1821-ben. Már 1813 novemberében kinyilvánította függetlenségét Spanyolországtól a mexikói pap és szabadságharcos José María Teclo Morelos y Pavón, de a felkelést akkor véresen leverték. 1821-ben azután a kreol (európai származású, de a gyarmatokon felnőtt) katonatisztek Spanyolország mexikói alkirályát az ország elhagyására kényszerítették.


[14]

1848. október 4.

Récsey Ádám magyar miniszterelnök lesz

A bárót V. Ferdinánd nevezi ki ellenjegyzés nélkül, tehát érvénytelenül. Október 7-én be is nyújtja lemondását.


[15]

1848. október 4.

Az aradi vár császári őrsége megtagadja az engedelmességet a forradalmi magyar kormánynak


[16]

1850. október 4.

A pénzügyminiszter rendeletet bocsát ki

A rendelet előírja a császári és királyi pénzügyőrségek felállítását Magyarországon


[17]

1850. október 4.

Támadásba lendülnek a törökök

A török csapatok támadást kezdenek az orosz seregek ellen a dunai és a kaukázusi hadszíntéren.


[18]

1851. október 4.

Leteszik a budapesti Szent István-templom alapkövét

A templom első tervezője Hild József volt, aki 1845-ben kapott tervezési megbízást, aki klasszicista épületet képzelt el, négy saroktoronnyal, oszlopokkal körülvett magas kupoladobbal. A polgárság adományokkal támogatta a munkát, amelynek előkészítése 1848 februárjában megkezdődött, de a szabadságharc miatt félbeszakadt. 1850-ben Scitovszky János hercegprímás elnökletével ülésező `városi tanácskormány` elhatározta, hogy elkezdik a tényleges kivitelezést. A végleges döntést az Építési bizottmány hozta meg 1851. június 14-én, az alapkőletétel 1851. október 4-én volt. Az építkezés lassan folyt a pénz hiánya miatt, csak 1858-ban gyorsult fel, amikor Ferenc József évi 40 ezer forintot ajánlott fel, azzal a feltétellel, hogy a város is ugyanannyit adjon. 1867 márciusában – amikor Hild József maghalt – mintegy öt méteres falak álltak. A templom továbbépítésével Ybl Miklóst bízták meg, de a kupolát tartó négy pilléren – az adományból származó eltérő minőségű kőanyag és a hosszú idejű szabadban állás miatt – repedések keletkeztek, s 1868. január 21-én egy vihar ledöntötte a kupoladobot. Ez hosszú időre megállította a munkát, 1875-ig csak romeltakarítás folyt. Ybl közben neoreneszánsz stílusban áttervezte a templomot, de csak 1889-ben szerelték be a kupola vasszerkezetét. A következő évben beboltozták a kupolát, de Ybl 1891-es halála ismét megszakította a munkát. A főváros közgyűlése Kauser Józsefet bízta meg az építkezés vezetésével, és kikötötte, hogy azt Ybl tervei szerint kell folytatni. A bazilikát 1905. november 19-én szentelték fel. Az épület formai kialakításában Ybl architektúrája dominált, ezért tipikusan Ybl-alkotásnak tekinthető, bár a kelet-nyugati homlokzat Hild klasszicista felfogását tükrözi. A templom építészetileg nem bazilikás elrendezésű, azaz nem főhajóra és két mellékhajóra oszlik, hanem görögkereszt alaprajzú. 1931-ben IX. Pius `Basilica minor` rangra emelte. 2001. augusztus 16-án a magyar állam átadta a Bazilika tulajdonjogát a Magyar Katolikus Egyháznak.


[19]

1857. október 4.

Megindul a Szépirodalmi Közlöny

A folyóirat 1859. májusig jelenik meg. Szerkesztője névleg Szelestey László, valójában Székely József.


[20]

1872. október 4.

Megszületett Schöpflin Aladár író

A XX. századi magyar kritika és irodalomtörténet-írás kiemelkedő alakja Manigán látta meg a napvilágot. 1898-tól a Vasárnapi Újság segédszerkesztője, 1902-től irodalmi rovatának szerkesztője és vezető irodalomkritikusa, 1909-től a Franklin Társulat lektora és irodalmi titkára, majd az 1926-ban létrehozott Magyar Pen Klub egyik szervezője volt. A Nyugat megindulásától, 1908-tól közölte írásait, szinte nem volt olyan szám, amelyben ne jelent volna meg tanulmány vagy recenzió Schöpflintől. Két ízben kapott Baumgarten-díjat, 1929-ben és 1936-ban. Babits Mihály halála után, 1941-től irányításával folytatta működését a díj kuratóriuma. Ugyanebben az évben a Nyugat megszűnése után, Illyés Gyula mellett a Magyar Csillag társszerkesztője lett. Jelentős a szerepe Ady, Móricz és mások elismertetésében. Értékesek a Petőfi, Arany és Babits költészetről írt tanulmányai, valamint Mikszáth-monográfiája. A Nyugat kritikusaként a legnagyobbak mellett érdemük szerint elemezte és értékelte a Nyugat első nemzedékének szinte minden tagját. A Nyugatban az 1910-es években megjelent esszéit és tanulmányait a Magyar Írók. Irodalmi arcképek és tollrajzok (1917) című kötetében adta közre. Írók, könyvek, emlékek (1925) című tanulmánygyűjteményében személyes és olvasmányélményeit foglalta össze. A magyar irodalom története a XX. században című munkája a kor irodalmának első és szinte egyetlen tudományos igényű összefoglalása. E kötetben átfogó képet adott a XIX. század vége és a XX. század elejének magyar irodalmáról, elsősorban a Nyugat szerepéről, a folyóirat mellett kibontakozó irodalmi mozgalom jelentőségéről. Szépirodalmi műveivel is sikert aratott. Sokat fordított angolból, franciából és németből. Ő volt a szerkesztője a négykötetes Magyar Színművészeti Lexikonnak. 1948-ban az MTA tiszteleti tagjává választották. 1949-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Budapesten hunyt el 1950. augusztus 8-án.


[21]

1878. október 4.

A király elfogadja Tisza Kálmán miniszterelnök lemondását


[22]

1892. október 4.

Megszületett Engelbert Dollfuss osztrák kancellár

A texingi születésű politikus 1931-ben, a keresztényszocialista vezetésű osztrák kormány földművelésügyi minisztereként került a politikai élet élvonalába. 1932-ben lett kancellár és a keresztényszocialistákból, a nagynémet irányzatú, de nem náci jellegű Landbund párt, és a jobboldali ún. Hazafias Front híveiből alakított koalíciós kormányt. A baloldal kérlelhetetlen ellensége volt. 1934 februárjában leverte a szocialisták felkelését, 1934. május 1-jén elfogadtatta a parlamenttel az ún. `rendi alkotmányt`, amely szentesítette a szociáldemokrata párt feloszlatását. Az apró termete miatt `Millimetternich`-nek is nevezett kancellár az Anschlussra törekvő náciknak is ellensége volt, hiszen ő önálló diktátor akart lenni hazájában. Ezért a többi párttal együtt a náci pártot is betiltotta. A nácik 1934 júliusában hatalomátvételt kíséreltek meg az Anschluss elősegítésére. Az akciót végül is leverték, de a puccskísérletben az osztrák kancellárt július 25-én megölték.


[23]

1896. október 4.

Átadják a Ferenc József (ma Szabadság) hidat

A híd építését 1893-ban határozták el, majd 1894-96 között készült el az akkori Fővám tér és Sáros fürdő között. A híd ünnepélyes megnyitására a millenniumi ünnepségek keretében 1896. október 4-én került sor az uralkodó jelenlétében, akiről Ferenc József-hídnak nevezték el. A két mederpilléren nyugvó, háromnyílású konzoltartós, rácsos vasszerkezetű híd középső nyílása 175 méter, parti nyílásai egyenként 78,1 méteresek, a hídpálya szélessége 20,1 méter. Teljes hossza 331,20 méter, ezzel Budapest egyik legrövidebb Duna-hídja. A II. világháborúban a német csapatok 1945. január 16-án felrobbantották. Az újjáépítés után 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak, s akkor kapta mai nevét. A hidat 1985-86-ban teljesen felújították.


[24]

1897. október 4.

Megnyitják az Iparművészeti Múzeum épületét

Magyarországon 1872-ben hozták létre az Iparművészeti Múzeumot, amely Európában a harmadik ilyen jellegű gyűjtemény volt. Az 1872. évi országgyűlés 50 000 forintot szavazott meg a felállítandó Mű- és Iparmúzeum céljára. Az alakuló múzeum vásárlások és ajándékozások révén gyarapodott. Első kiállítását még a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében rendezték. Végleges otthonát 1896. október 25-én, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként Ferenc József király – a Budapesten tartózkodó Vilmos német császár társaságában – avatta fel az Üllői úton, de a nagyközönség előtt csak 1897. október 4-én nyílt meg. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült épületet 1982-1984 között teljesen felújították. A múzeumban a magyar és a külföldi iparművészet kiemelkedő alkotásai kapnak helyet, számuk meghaladja a 60 ezret. A tárgyak műfajok szerint öt osztályra tagozódnak: bútor-, textil-, ötvösművészeti osztály, kerámia- és üvegtár és az ún. kisgyűjtemények osztálya.


[25]

1915. október 4.

Az orosz csapatok elfoglalják Máramarosszigetet


[26]

1918. október 4.

Lemond a német birodalmi kancellár

Hertling gróf utóda Miksa badeni herceg lesz.


[27]

1918. október 4.

A központi hatalmak jegyzéket juttatnak el az USA elnökéhez

Burián István gróf a központi hatalmak nevében jegyzékkel fordul az Egyesült Államok elnökéhez. Azonnali fegyverszünetet és a wilsoni pontok alapján meginduló béketárgyalásokat javasol.


[28]

1921. október 4.

Prónay Pál `alkotmányozó gyűlést` rendez

A gyűlést Felsőörsön tartják, Nyugat-Magyarországot `Lajta-bánság` néven önálló tartománnyá kiáltják ki.


[29]

1929. október 4.

Venizelosz görög miniszterelnök megkezdi budapesti látogatását

Bethlen miniszterelnökkel tárgyal; Bethlen-B. Mussolini olasz miniszterelnök közvetítőjeként-szorgalmazza Görögország és Törökország megegyezését.


[30]

1932. október 4.

Gömbös Gyula miniszterelnök levelet küld Benito Mussolini olasz miniszterelnöknek

Ebben leírja, hogy külpolitikája Olaszország és Németország vonatkozásában folytatja a Bethlen-kormányét; számít az olasz kormány segítségére a gabona elhelyezésében és a leszerelés kérdésében.


[31]

1937. október 4.

Véget ér a `Vásárhelyi találkozó`


[32]

1938. október 4.

Imrédy Béla bejelentést tesz a minisztertanács ülésén

Bevezeti a rendeleti úton való kormányzást. A miniszterek nagy része ellenzi, többen lemondással fenyegetőznek.


[33]

1940. október 4.

Teleki miniszterelnök fogadja Szálasi Ferencet és Ruszkay Jenőt

Szálasiék mint a legnagyobb ellenzéki párt képviselői érkeznek Telekihez.


[34]

1940. október 4.

Pártszakadás történik

Imrédy Béla, Jaross Andor és 17 képviselőtársuk kilép a Magyar Élet Pártjából.


[35]

1940. október 4.

Ülést tart a minisztertanács

Engedélyezi egyes mezőgazdasági cikkek termelői árának emelését; hozzájárul az ipari és bányászati munkabérek 7%-os emeléséhez.


[36]

1947. október 4.

Meghal Max Planck német fizikus

Max Karl Ernst Ludwig Planck Kiel-ben látta meg a napvilágot 1858. április 23-án. 1900-ban felismerte, hogy a hőmérsékleti sugárzás energiája nem folytonos, hanem kis kvantumokból áll. Valamely kvantum számértékét úgy kapjuk meg, hogy a sugárzás frekvenciáját megszorozzuk a `h`-val jelölt Planck-féle állandóval. Ezen állandó felfedezését a `kis h forradalmának` nevezik, mert a tudományban még nem volt példa arra, hogy egy ilyen `kis valami`, ilyen nagy fordulatot idézzen elő. Kutatási eredményeiről 1900. december 14-én számolt be a berlini Fizikai Társaság előtt, s azóta ezt a napot tekintjük a kvantumelmélet születésnapjának. A fizikai Nobel-díjat 1918-ban kapta `azon érdeme elismeréséül, amelyeket a fizika továbbfejlesztésében a hatáskvantum felfedezésével szerzett`. Foglalkozott még sugárelmélettel és termodinamikával is. Göttingenben érte a halál.


[37]

1957. október 4.

A Szovjetunió először indít műholdat a világűrbe

A Szputnyik-1 az űrkorszak kezdetét jelentette, s ezzel az emberiség először küldött repülő testet a földi atmoszférán kívülre. A szputnyik átmérője 58 cm, tömege 83,6 kg volt, s 95 perc alatt kerülte meg a földet, keringési pályája 220 és 960 kilométer között mozgott. Optikai megfigyelése tette lehetővé az első geofizikai méréseket a földi felsőlégkör sűrűségére vonatkozóan. 21 napon át sugárzott jeleket: a jellegzetes `bip-bip`-eket az egész világon nyomon követték. Végül 92 napos keringés után, 1958. január 4-én a légkörben elégett. (Az első amerikai mesterséges holdat, az Explorer-1-et 1958. február 1-jén lőtték fel.)


[38]

1966. október 4.

Lesothó függetlenné válik

A Dél-afrikai Köztársaság által körülvett mai Lesothót megalapító szotó és nguni törzsek a XIX. század elején telepedtek le az ország mai területének északnyugati részén. A zulu törzs elől menekülve 1824-ben a szoto nagyfőnök a hegyekben talált menedéket, ahonnan ellen tudott állni a külső támadásoknak. 1842-ben Mosheshoe Anglia segítségét kérte a támadásokkal szemben, s ez az angol befolyás növekedését eredményezte. 1868-ban a terület Bászutóföld néven brit protektorátus lett, majd 1871-ben Fokföldhöz csatolták. Az 1879-ben kirobbant felkelés hatására 1884-ben ismét protektorátusi státust és korlátozott autonómiát kapott. 1907-től az értelmiséget és a kereskedelmi elit csoportjait tömörítő szervezetek jöttek létre, újságokat adtak ki, amelyeket 1922-ben dél-afrikai nyomásra betiltottak. A II. világháború után alakultak meg az első politikai pártok, 1952-ben a Basotho Kongresszus Párt (BCP), 1958-ban pedig a Basotho Nemzeti Párt (BNP). A hatvanas évek elején a különféle mozgalmak és szervezetek a függetlenség kivívására egységfrontot hoztak létre. 1965-ben kidolgozták az ország alkotmányát, 1966. október 4-én pedig kikiáltották a független Lesothói Királyságot, s a király jogkörét a reprezentatív feladatok ellátására korlátozták.


[39]

1970. október 4.

Meghal Janis Joplin

Hollywood-ban meghal Janis Joplin, minden idők legjobb fehér bluesénekesnője. Joplin 1943. január 19-én született Port Arhurban. 18 évesen fellázadt a kispolgári élet ellen, otthagyta középosztálybeli családját és öt éven keresztül vándorolt az országban, kocsmákban lépve fel, alkalmi munkákból biztosítva megélhetését. A hatvanas évek közepén Kaliforniában találkozott első kísérőegyüttesével, a Big Brother and The Holding Company-vel, akikkel a monterey-i popfesztiválon hatalmas sikert arattak, és azonnal szerződtette őket a Columbia lemeztársaság. 1968-ban megjelent első szólólemeze nem csak hatalmas példányszámban kelt el, de a kritikusok is felsőfokon méltatták. Nem sokkal később otthagyta az együttest, szólópályára lépett, de az önpusztító életmód hamar felőrölte. 1970-ben, a rockzene nagy gyászévében még elkészítette a Full Tilt Boogie Band kíséretében Pearl című nagylemezét, de ez már csak halála után jelent meg. Egy nappal azután ugyanis, hogy felénekelte a Me and Bobby McGee című számot, hollywoodi szobájában holtan találták. Tipikus megtestesítője volt a hippi ideálnak: Live fast, love hard, die young – azaz élj gyorsan, szeress szenvedélyesen és halj meg fiatalon. Utolsó éveiben számtalan szeretőt, napi egy liter whiskyt és töméntelen kábítószert fogyasztott, pénz mindössze 2500 dollár maradt utána. Hamvait kívánsága szerint a Csendes-óceánba szórták, a pénzt pedig barátai elitták.


[40]

1991. október 4.

Antall József az USA-ban tárgyal Bush amerikai elnökkel


[41]

1992. október 4.

Meghal Bay Zoltán magyar származású amerikai fizikus

Gyulavárin született 1900. július 24-én. A debreceni kollégiumban érettségizett, majd beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol matematika-fizika szakon végzett. 23 évesen már tanársegéd volt az egyetemen, majd 1926-ban ösztöndíjjal Berlinbe ment, ahol kísérleti témákkal foglalkozott. Sikerült kísérletileg megállapítania, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat foglal magába, s az ifjú tudós felfedezése nemzetközi viszonylatban is komoly tudományos sikernek számított. Hazatérése után, 30 éves korában professzornak nevezték ki a szegedi egyetem elméleti fizikai tanszékére, ahol munkatársaival kifejlesztett egy újfajta elektrokardiográf készüléket, sőt közel járt a szívritmus-szabályozó, azaz a pacemaker megvalósításához is. 1936-ban az Egyesült Izzó meghívta budapesti kutatólaboratóriumának élére. A laboratórium abban az időben Magyarország egyik legjobban felszerelt tudományos műhelye volt, ahol Bay nem csak a gyakorlati, de az elméleti alapkutatásokban is részt vett. Ezzel egy időben a budapesti Műegyetem professzoraként is tevékenykedett, ahol – az országban elsőként – ő hozta létre az atomfizikai tanszéket. A tanszéken csakhamar hozzálátott egy másfél millió voltos gyorsító megépítéséhez, amely 1944-re elkészült ugyan, de a háború miatt használatba már nem kerülhetett.
A II. világháború alatt őt bízták meg a rádiólokátor, azaz a radar kifejlesztésére alakult tudóscsoport munkájának irányításával, s vezetésével 1943-ra sikerült olyan készüléket szerkeszteni, amely már 18 km távolságból észlelte a tárgyakat. A komoly hadászati jelentőségű berendezést 1944-ben már sorozatban gyártották. A háború után a radar tudományos célú felhasználásának lehetőségeit kutatta, s 1946. február 6-án világraszóló jelentőségű eredményt ért a Holdról visszavert radarjelek észlelésével. 1945-ben a MTA rendes tagja és az Elektrotechnikai E gyesület elnöke lett. Több nagysikerű külföldi tudományos előadás után, 1948-ban professzornak hívta a washingtoni George Washington Egyetem, ahol főként a fény sebességének vizsgálatával foglalkozott, s nagy része volt a radarcsillagászat tudományának kifejlesztésében is. Sikerült megállapítania, hogy a fénysebesség az űrben független a fény rezgésszámától, s ezen kiemelkedő tudományos eredménye vezetett egy új, megbízhatóbb alapokon nyugvó mértékrendszer kialakításához. 1955-ig dolgozott a George Washington Egyetemen, majd 1955-72 között az amerikai Országos Szabványhivatal fizikusa volt. 1972-től a washingtoni Amerikai Egyetem kutató professzora. Számos tudományos cikket publikált, és megírta visszaemlékezéseit. Aki letapogatta a Holdat címmel portréfilm is készült munkásságáról. Washingtonban érte a halál. 1993. április 10-én szülőföldjén, a gyulavári temetőben helyezték végső nyugalomra.


[42]

1993. október 4.

Befejeződik a moszkvai Fehér Ház ostroma

A kormányhű csapatok leverik a Borisz Jelcin orosz elnök ellen szervezett államcsínyt


[43]

1997. október 4.

Megindul a kereskedelmi televíziózás Magyarországon

1997. október 4-én megkezdte adását a TV2, az első magyar országos kereskedelmi televízió.


[44]

2000. október 4.

Az Európai Parlament megszavazza jelentését a tagjelölt országok felkészüléséről.

A Magyarországról szóló jelentés méltatja a közösségi joganyag átvételében elért eredményeket és a stabil gazdasági fejlődést, de kifogásolja, hogy Budapest nem fordít kellő figyelmet a roma népesség helyzetére, s a leginkább aggasztó jelenségnek a szervezett bűnözés problémáját tartja.


mult-kor.hu

©2017 idStudio & SMThemes.com
oldal info: [email protected]