VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓ KÖNYVTÁRI, INFORMÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI HELY Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Történelmei képek, iratok és nevezetességeink! Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

 

TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK (OKTÓBER 3.) (18/10/03)

2017. október 2. hétfő

(Last Updated On: 2018. március 11. vasárnap)
[1]

1226. október 3.

Meghal Assisi Szent Ferenc

Assisiben meghal Szent Ferenc a XIII. század egyik legkarizmatikusabb alakja. Ferenc 1181 körül született, apja Pietro Bernardone posztókereskedő, Assisi leggazdagabb embere volt. Ferenc kezdetben a gazdag ifjak megszokott életét éli, majd amikor sebesülten visszatér egy háborúból, radikálisan szakít addigi életformájával. Elhagyja városát, és a teljes evangéliumi szegénységet akarja megvalósítani. Terveihez társak is csatlakoztak, Ferenc azonban nem mert saját elgondolása szerint kialakított regulát adni. Ezért 1209. április 15-én találomra felütötte a Bibliát, ahol a következő sorokon akadt meg a szeme. `Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el amid van, és oszd szét a szegények között!` Ez a gondolat teljesen meghatározta kisebb testvérek rendjének életmódját.
Ferenc nagyon fontosnak tartotta, hogy a rendet a Szentszék is jóváhagyja, mivel ebben az időszakban nagyon sok olyan eretnekmozgalom ütötte fel a fejét, amelyek szintén a teljes szegénységet akarták megvalósítani. III. Ince pápát ennek érdekében személyesen kereste fel. Ferenc hatalmas hittel rendelkezett, és szenvedései ellenére derűsen fogadta az élet nehézségeit. Legnagyobb fájdalmat a renden belül kialakuló szegénység-vita jelentette, mert a tagok többsége megvalósíthatatlannak tartotta a rendalapító elképzeléseit. Ferenc ekkor visszavonult, életét az ima, és az önsanyargatás töltötte ki. A Naphimnusz keletkezése is erre az időre tehető. Élete végén megjelentek rajta Krisztus sebei is. Amikor érezte végóráját, arra kérte a testvéreket, hogy vetkőztessék le, és fektessék le a puszta földre. Szentté avatása már 1228. július 16-án megtörtént. Az általa alapított rend fokozatosan terjedt el az egész világon.


[2]

1311. október 3.

Az Amadé-fiak egyezséget kötnek a kassai polgárokkal


[3]

1479. október 3.

I. Mátyás szövetséget köt Bernhard von Rohr salzburgi érsekkel

A király szükség esetén a császár és a török ellen felhasználhatja az érsekség várait.


[4]

1527. október 3.

I. Ferdinánd országgyűlést tart Budán


[5]

1532. október 3.

I. Ferdinánd újabb békeajánlattal követet küld I. Szulejmán szultánhoz


[6]

1564. október 3.

János Zsigmond csapatai elfoglalják Szatmárt


[7]

1705. október 3.

A kuruc állam újjászerveződik Szécsényben

A Rákóczi oldalán felkelt rendek 1704 elejétől fogva – nem következetesen ugyan, de gyakran – confoederált nemes vármegyéknek, confoederált magyar statusoknak, azaz szövetséges rendeknek nevezték magukat. Vagyis a jövendő államhatalom formáját nemesi föderációként képzelték el. A kormányzás módszerében azonban a központosítás szándéka is érvényesült. A rendeletek végrehajtását az Udvari Tanács és a hadsereg biztosította. Az Udvari Tanács (Consilium Aulicum) 1704. január végén, Miskolcon alakult meg. Ez volt az új államszervezet legfontosabb központi testülete. A minisztériumnak is nevezett, 13 tagból álló tanácsadóként működött a fejedelem mellett, és tagjai – mint fejedelmi biztosok – fegyveres kísérettel szerezhettek érvényt a központi rendeleteknek. Az 1705. szeptember 12-ére összehívott szécsényi országgyűlésen az erős központi hatalom hívei ragadták magukhoz a kezdeményezést, és új alapokra helyezték a konföderációt. A szövetség most már nemcsak a nemességet – a főrendeket és a vármegyéket – foglalta magában, hanem a szabad királyi-, a mező- és hajdúvárosokat, a jászkunokat és a vitézlő rendet is. Az új konföderáció vezérlő fejedelemmé választotta, és teljhatalommal ruházta fel II. Rákóczi Ferencet. Ugyanitt került sor a fejedelem mellett működő kormányzótestület megújítására is. Az Udvari Tanácsot huszonnégy tagú szenátus váltotta fel, amelynek tagjait a rendek jelöltjei közül Rákóczi nevezte ki: tizenkettőt a főrendek, tizenkettőt a köznemesek és a városi polgárok közül. (Az utóbbiak nagyrészt azonosak voltak a megszüntetett Udvari Tanács tagjaival.) A gazdasági irányítás központi hivatala a Gazdasági Tanács (Consilium Oeconomicum) lett.


[8]

1831. október 3.

Az egész országban feloldják a kolerazárlatot


[9]

1848. október 3.

Megkezdődik Jellasics üldözése

Móga János altábornagy megkezdi a menekülő Jellasics csapatainak üldözését.
A bán csapatait Székesfehérvár lakossága veri szét.


[10]

1848. október 3.

Uralkodói nyílt parancs rendelkezik az ország sorsáról

A parancs tartalma:

-Jellasics bárót kinevezi a magyarországi haderő főparancsnokává;
-feloszlatja az országgyűlést;
-az országot haditörvények hatálya alá veti.


[11]

1848. október 3.

Korlátozzák a népfelkelést

Az Országos Honvédelmi Bizottmány a Dunántúlra korlátozza a népfelkelést.


[12]

1848. október 3.

Új tagokat választanak az OHB-ba

Az országgyűlés felsőháza Perényi Zsigmond bárót, Esterházy Mihály grófot, Jósika Miklós bárót és id. Pázmándy Dénest az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjává választja.


[13]

1848. október 3.

V. Ferdinánd Jellasicsot nevezi ki az ország élére

Bécsben még nem tudtak Jelačić súlyos vereségéről, amikor a király egy sebtében talált `miniszterelnök` ellenjegyzésével Jelačić bárót állította az ország élére. Részletek az uralkodói nyílt parancsból: “Mély fájdalommal és megütközéssel tapasztalván, hogy a képviselőház Kossuth Lajos és társai által nagy törvénytelenségekre magát rávenni hagyta, sőt több törvénytelen végzéseit, királyi akaratunk ellenére, végrehajtotta […], ezennel rendelünk és végrehajtásul parancsolunk: Az országgyűlést ezennel feloszlatjuk, úgy hogy […] üléseit azonnal berekeszteni köteles. […] 5. Horvát, Tót és Dalmát országok bántja, Báró Jellasics József, mint királyi felségünk teljhatalmú biztosa küldetik ki, mind azt, amit rendelend, intézend, végzend és parancsoland, legfelsőbb királyi hatalmunk szerint rendeltnek nyilatkoztatva, Magyar és Erdélyországnak s a hozzá kapcsolt országok minden egyházi, polgári és katonai hatóságainak, tisztviselőinek, méltóságainak s minden rendű és rangú lakosainak elfogadni kötelező.” Az országgyűlés berekesztése törvénytelen volt, hiszen a parlament még nem fogadta el az előző évi zárszámadást és az 1849. évi költségvetést.


[14]

1860. október 3.

Megindul a Zenészeti Lapok

A hetilapot Ábrányi Kornél szerkeszti.


[15]

1866. október 3.

Aláírják a bécsi békét

Az olasz-osztrák háborút lezáró bécsi béke értelmében Ausztria lemondott Velencétől Olaszország javára, míg Olaszország nem tartott igényt Dél-Tirolra és az Isztriai-félszigetre. Az olaszok főként a porosz előrenyomulásnak köszönhették területi nyereségüket. Az 1861. március 18-án kikiáltott olasz királyságba ugyanis Velence és Róma nem tartozott bele. A Königgrätz-nél elszenvedett vereség után azonban az osztrákoknak át kellett értékelniük itáliai politikájukat, annak ellenére, hogy az olasz fronton győzelmet arattak (Lissa és Custozza).


[16]

1867. október 3.

Meghal Elias Howe amerikai feltaláló

Az első használható varrógép megszerkesztője Spencer-ben született 1819. július 9-én. Varrógépét 1845-ben készítette, s rá egy évre szabadalmaztatta is. Többen megpróbálták utánozni gépét, például Singer, aki ellen pert is indított jogainak védelmében, ezt meg is nyerte.


[17]

1870. október 3.

Felállítják a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóságot

Fiumében 1870. október 3-án felállították a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóságot. Az 1867. évi XVI. törvénycikk és a magyar és osztrák kormány között 1870-ben kötött egyezmény értelmében 1870. november 1-jétől a magyar földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter átvette a magyar-horvát tengerparton a kikötői és a tengerészeti-egészségügyi hivatalok és hatóságok vezetését, és azokat Fiumében a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság alá helyezték. Attól kezdve minden személyi, tengerészeti, hajózási, kereskedelmi és műszaki ügy e testület hatáskörébe tartozott. A trianoni békeszerződés után a hatóság megszűnt és ügykörét a Kereskedelmi Minisztérium tengerészeti hivatala vette át.


[18]

1872. október 3.

Megnyitja kapuit a pesti Erzsébet szálló

A patinás szálloda az Egyetem utcában (ma Károlyi Mihály utca) nyílt meg. A névhasználatra a Magyarországon népszerű királyné, Ferenc József hitvese személyesen adott engedélyt. Az új szálló vendégeit az akkor még igen korszerűnek számító villanyvilágítás fogadta, volt központi fűtése, telefonja és felvonója is. Az Erzsébet Szálló ingatlanát hamarosan a dinasztia-alapító Gundel János vásárolta meg. Ő, majd később a családja is gondoskodott arról, hogy a mindenkori bérlő megfelelő színvonalon lássa el az ételre, italra, szállásra vágyó vendégeket. Így, az 1885-ös Budapestet bemutató városkalauza (guide) négy nyelven kínálta közel 50, jó ízléssel berendezett szobáját, európai hírű konyháját, tisztes kényelmét az érdeklődőknek. A szálló aranykora a Szabó család, de különösen Szabó Imre nevéhez fűződött, aki 1908-ban vette át a bérletet és korszerűsítette az épületet. Mellé hatemeletes szárnyat épített, az úgynevezett Szabó-szállót. Az épület az 1970-es évekre elavult, felújítása gazdaságtalanná vált, ezért 1976-ban bezárták. Helyén az új háromcsillagos szállodát 1985-ben adták át.


[19]

1872. október 3.

Befejeződik a Magyar Nyugati Vasút építése

A vasútvonal Székesfehévár-Veszprém-Szombathely-Graz, ill. a közbeeső településeket köti össze.


[20]

1878. október 3.

A király elfogadja Széll Kálmán pénzügyminiszter lemondását


[21]

1882. október 3.

Megszületett Karol Maciej Szymanowski lengyel zeneszerző

A modern lengyel zene jelentős egyénisége Timosovka-ban látta meg a napvilágot. Berlinben, Olaszországban, Bécsben, majd Varsóban élt, ahol a konzervatórium igazgatója, később rektora volt. Legismertebb műve a kilenc Preludes, de figyelemre méltóak szonátái, mazurkái is. Írt négy szimfóniát és két vonósnégyest, valamint operákat, amelyek közül azonban kettő sajnos elveszett. Kiemelkedőt alkotott a Stabat Mater – a Fájdalmas Anyáról szóló középkori egyházi ének – műfajában is. Lausanne-ban hunyt el 1937. március 29-én.


[22]

1885. október 3.

Nemzetközi gazdakongresszus kezdődik Budapesten

[23]

1890. október 3.

Ugron Gábor és csoportja kilép a Negyvennyolcas és Függetlenségi Pártból


[24]

1897. október 3.

Megszületett Louis Aragon francia költő

A párizsi születésű művész 1922-ben Bretonnal együtt volt a szürrealista mozgalom egyik elindítója, folyóiratainak (La Révolution Surréaliste, Le Surréalisme au Service de la Révolution) szerkesztője. Une vague de réves (1924) című írásában megfogalmazta a mozgalom programját. Az avantgárd individuális-anarchista lázadása azonban világnézeti válságba sodorta. 1927-ben belépett a francia kommunista pártba. 1928 után megismerkedett későbbi feleségével, az orosz származású Elza Triolet-val. 1932-ben szakított a szürrealista mozgalommal, ám eredményeit sohasem tagadta meg. A baloldal aktív politikusa lett, a L,Humanité munkatársa, a népfrontmozgalom egyik szervezője volt. Az 1930-as évek elejétől a szocialista realizmus szellemében született Való világ című regényciklusa (A bázeli harangok, Úri negyed, Az omnibusz utasai, Sziget a Szajnán). A II. világháború idején fontos szerepet játszott az ellenállásban, a francia Írók Nemzeti Bizottságának egyik irányítója volt. Az 1950-es évektől az FKP Központi Bizottságának tagjaként jelentős közéleti és politikai tevékenységet fejtett ki. E korszakának jelentős alkotása nagylélegzetű, önéletrajzi verses regénye (Befejezetlen regény). Utolsó regényeiben elfordult a realizmustól, újfajta elbeszélő módszerekkel kísérletezett. Verseiben a szürrealizmus eredményeit, a szabadverset a francia költészet klasszikus formáival ötvözte; gazdag metaforikus nyelvezete szétfeszítette a hagyományos jelentés korlátait. Művei hazánkban már a II. világháború előtt is elismerést arattak, művészetére először Illyés Gyula hívta fel a figyelmet. A francia fővárosban halt meg 1982. december 24-én.


[25]

1903. október 3.

II. Miklós orosz cár és I. Ferenc József Mürzstegben (Stájerország) találkozik

Titkos egyezményt írnak alá, amelynek értelmében felszólítják Törökországot, hogy léptessen életbe reformokat Macedóniában; a nagyhatalmaknak javasolják nemzetközi csendőrség megszervezését a macedóniai keresztény lakosság megvédésére.

[26]

1905. október 3.

Fiuméban horvát ellenzéki politikusok a koalíciót támogató határozatot hoznak

Az ún. fiumei rezolúció hangsúlyozza a horvát és a magyar nemzeti mozgalom egymásrautaltságát.


[27]

1921. október 3.

Aláírják a Nyugat-Magyarország átadásáról szóló jegyzőkönyvet

Az aláírás helyszíne Sopron, résztvevői Hegedüs Pál, R. G. Gorton angol, Hamelin francia és Ferrario olasz tábornokok.


[28]

1926. október 3.

Megkezdődik a Páneurópai Unió első kongresszusa Bécsben

A Coudenhove-Kalergi gróf elnökletével 1924-ben alakított szervezet kongresszusán részt vesz a magyar csopost is.

[29]

1929. október 3.

Államcsíny történik az új Jugoszláv Királyságban

I. Sándor király kikiáltja a Jugoszláv Királyságot, és államcsíny révén növeli hatalmát. Megalapítása (1918. XII. 1.) óta a balkáni államot Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak nevezték. Az alkotmányt felfüggesztették, és az országgyűlést, amelynek antidemokratikus működését az alkotmányos jogok mellett fellépő horvát nacionalisták obstrukciós politikája zavarta, feloszlatták.


[30]

1932. október 3.

Meghal Tóth Mike Mihály mineralógus

A jezsuita természettan- és természetrajztanár Őrben látta meg a napvilágot 1838. szeptember 25-én. 1870-től a kalocsai gimnáziumban tanított, ahol értékes kutató- és ásványgyűjtő munkát is folytatott. Az ő szorgalmazására létesítették a kitűnően felszerelt kalocsai meteorológiai állomást (1871), amelynek első vezetője lett. Jelentős ásványtopográfiai munkája, a `Magyarország ásványai` ma is használható forrásmunka. Foglalkozott az aszályokkal és az Alföld fásításának kérdéseivel, továbbá megírta az első magyar fényképészeti könyvet. Kalocsán érte a halál.


[31]

1934. október 3.

Megalakul a Magyar-Olasz Társaság Budapesten


[32]

1935. október 3.

Az olasz expedíciós hadsereg hadüzenet nélkül betör Etiópiába


[33]

1935. október 3.

Olaszország megtámadja Etiópiát

Olaszország az 1928-as barátsági szerződést megszegve, 1935. október 3-án tizennyolc hadosztállyal megtámadta Etiópiát.
A nemzetközi diplomáciai erőfeszítések ellenére, Mussolini kormányfő parancsára a fasiszta Olaszország háborút kezdett Etiópia ellen. Az 1928-as barátsági szerződést megszegve, 1935. október 3-án tizennyolc hadosztállyal átlépték a szomáliai és az eritreai határt. Az olaszok, korszerűbben felfegyverzett csapataik dacára csak lassan haladtak előre, ezért légierejükkel a polgári lakosságot támadták, mustárgázt is bevetettek. A Népszövetség gazdasági szankciókat hozott Olaszország ellen, ezek azonban az olajra nem terjedtek ki, így hatásuk csekély volt. Az etiópok dárdával és nyilakkal, de hősiesen védekeztek, 1936. április 20-tól mégis kénytelenek voltak kiüríteni a fővárost, Addisz-Abebát. Az olaszok, Pietro Badoglio marsall vezetésével szétverték Hailé Szelaszié császár elitalakulatait. Etiópia a Népszövetségénél tiltakozott a nemzetközi egyezmények megsértése és a Vöröskereszt ambulanciáinak bombázása miatt. Hailé Szelaszié császár Londonba menekült. 1936. május 9-én Etiópia a római Fasiszta Nagytanács határozata alapján az Olasz Királyság szuverenitása alá került, III. Viktor Emánuel felvette az Abesszínia császára címet. 1936. július 1-jén Etiópiát, Eritreát és Szomáliát Olasz-Kelet-Afrika néven egységes gyarmattá szervezték, melynek élére alkirályt állítottak, Badoglio személyében. 1938-ban az angolok elismerték az abesszíniai olasz uralmat, Brit- és Francia-Szomália 1940. augusztusi lerohanása után azonban ellentámadásba mentek át. 1941. április 6-án a britek és az etióp partizánok visszafoglalják Addisz-Abebát, 1941. május 5-én száműzetéséből visszatért I. Hailé Szelasszié császár. Május 18-án az olasz csapatok megadták magukat az angoloknak.

[34]

1937. október 3.

A Márciusi Front nagygyűlését tartja Makón

A nagygyűlésen elfogadják az ún. Makói Kiáltványt. Az 1937. március 15-én megalakult Márciusi Front új dokumentuma a márciusi programnál radikálisabb hangvétellel ismételte meg a népi írók és a haladó szellemű egyetemi ifjúság antifasiszta, demokratikus követeléseit. A Márciusi Front 1938 végén végül felbomlott.


[35]

1938. október 3.

Újabb magyar jegyzéket küldenek Csehszlovákiába

A jegyzék követeli a magyar nemzetiségi politikai foglyok szabadon bocsátását, a magyar nemzetiségi katonák leszereltetését és hazabocsátását, helyi rendfenntartó osztagok felállítását, két-három határmenti város előzetes átadását; a közvetlen tárgyalások időpontját október 6-ra tűzi ki Komáromba. A magyar delegációt Kánya Kálmán külügyminiszter vezeti.


[36]

1940. október 3.

Románia felmondja az összes, a kisantantból és a Balkán-szövetségből fakadó kötelezettségét


[37]

1940. október 3.

A magyar kormány tárgyalásokat javasol Jugoszláviának

Csáky külügyminiszter utasítja a belgrádi magyar követet, hogy javasolja a jugoszláv kormánynak a két ország között még függőben levő kérdések (beleértve a területi kérdéseket is) kétoldalú tárgyalások útján való rendezését.


[38]

1957. október 3.

Meghal Szabó Lőrinc költő

Az Ady utáni nemzedék kiváló lírikusa Miskolcon született 1900. március 31-én. Református papi családból származott, apja mozdonyvezető volt. Műfordításaival tűnt fel, 21 évesen már Shakespeare-szonetteket fordított, s 22 évesen jelentkezett első verseskötetével, Föld, erdő, Isten címmel. Ezt három másik követte, a Kalibán (1923), A sátán műremekei (1926) és a Te meg a világ (1932). 1927-ben rövid életű művészeti és kritikai folyóiratot indított Pandora címmel. A harmincas években közel került a népi írók mozgalmához. Jobboldalinak bélyegzett politikai múltja miatt 1945-ben vizsgálati fogságba került, majd publikációs tilalmak sújtották. 1947-ben többek tiltakozása ellenére felvették az írószövetségbe. Az üldöztetés és a megkülönböztetés ellen a munkába menekült, s megírta két nagy versciklusát. A Tücsökzene (1947) több mint háromszáz pillanatképében összegezte életét. A magyar líra egyik csúcsteljesítményének számító kompozícióban megfosztja a verset a retorikusságtól, a költői képekre való építkezéstől, a mindennapi események eszköztelen lejegyzése mégis egyetemes érvényűvé válik. A Huszonhatodik év (1950-1951) szonettciklusa negyedszázados szerelmi kapcsolat rekviemje. 1956-ban tagja lett a Petőfi Pártnak, 1957-ben Kossuth-díjat kapott. A műfordítással haláláig nem hagyott fel, főként angolból és franciából fordított, Shakespeare-t, Baudelaire-t, Verlaine-t, Moliere-t ültetett magyarra, de fordított oroszból is, például Puskint, és németből Goethe-t. Műfordításainak nagy részét Örök barátaink című kötetében tette közzé. Budapesten hunyt el.


[39]

1966. október 3.

Meghal Lesznai Anna költőnő

Moscovitz Amália néven Körtvélyesen született 1885. január 3-án. Első versei a Nyugatnál jelentek meg. Első kötetének megjelenésekor Adytól kapott elismerő kritikát. Tiszteletbeli tagja volt a Nyolcak társaságának, részt vett 1911-ben rendezett úttörő kiállításukon. 1913-18 között Jászi Oszkár felesége volt. Szoros barátság fűzte a magyar progresszió legjelesebb képviselőihez: Lukács Györgyhöz, Balázs Bélához, Kaffka Margithoz, Ady Endréhez, a Nyugat és a Huszadik Század körének több tagjához. 1939-ben emigrációba kényszerült, New Yorkban hosszabb ideig művészeti oktatással foglalkozott, majd ott fejezte be korrajzi regényét is, amely Budapesten jelent meg. Válogatott verskötetét itthon rendezte sajtó alá. Végakaratának megfelelően hamvait hazahozták. Lírája a legjobb magyar költőnők közé emelte. Népszerűek felnőtteknek és gyermekeknek írt meséi. Hímzései és címlaptervei a magyar népies szecesszió stílusában készültek. Amerikaiai emigrációjában hunyt el, végakaratának megfelelően szülőhazájában helyezték végső nyugalomra.


[40]

1968. október 3.

A csehszlovák vezetés szerződést ír alá a szovjet csapatok további állomásoztatásáról


[41]

1975. október 3.

Elhelyezik a paksi atomerőmű alapkövét


[42]

1988. október 3.

Meghal Franz Joseph Strauss bajor miniszterelnök

Miután két nappal korábban egy vadászaton szívinfarktust kapott, 73 éves korában meghalt Franz Joseph Strauss bajor miniszterelnök, a CSU vezetője.
Strauss anélkül hunyt el, hogy visszanyerte volna az öntudatát. Halálhírét Max Streibl bajor miniszterelnök-helyettes jelentette be, aki egyúttal a kormányügyek intézését is átvette Münchenben, és állami gyászt rendelt el.
Tizenhat nappal Strauss halála után a bajor tartományi parlament Max Streiblt választotta új államfőnek. A miniszterelnök-helyettesi hivatalt Mathilde Berghofer-Weischner, eddigi igazságügy-miniszter vette át, az új igazságügy-miniszter pedig a kancellária eddigi vezetője, Edmund Stoiber lett.


[43]

1990. október 3.

Egyesül az NDK és az NSZK


[44]

1991. október 3.

Megnyitja kapuit az Örökmozgó Filmmúzeum

Története 1912-ben kezdődött, amikor az Erzsébet körút és a Dob utca sarkán álló divatkereskedést filmszínházzá alakították és megnyitották a Royal Nagymozgót. Alapítója és tulajdonosa, a magyar kinematográfia egyik úttörője, Radó József volt. 1925-től Vesta néven folytatta működését, majd 1942-ben Erzsébet mozira változtatták a nevét. 1945-től az államosításig ismét Vesta volt, sőt néhány évig a Pentele nevet is viselte. Az 1950-es évek közepén a Mátra nevet kapta, illetőleg az 1958-ban történt átalakítást követően Mátra Mese és Ifjúsági Mozi lett. A Mese Mozi helyén, 1991. október 3-án nyílt meg az Örökmozgó Filmmúzeum.


mult-kor.hu

©2017 idStudio & SMThemes.com
oldal info: [email protected]