VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓ KÖNYVTÁRI, INFORMÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI HELY Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Történelmei képek, iratok és nevezetességeink! Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

 

TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK (OKTÓBER 29.) (18/10/29)

2017. október 28. szombat

(Utolsó frissítés: 2018. március 11. vasárnap)

[1]

1321. október 29.

Meghal II. Uros István szerb uralkodó


[2]

1403. október 29.

Zsigmond király kegyelemben részesíti a hűségére tért Kanizsai János esztergomi érseket


 [3]

1471. október 29.

Kázmér herceg Sáros vára alá érkezik


[4]

1590. október 29.

Meghal Coornhert, holland tudós

Gouda-ban meghal Dirk Volkertszoon Coornhert holland tudós, író, költő, a holland humanista kultúra aranykorának előhírnöke. Kezdetben klasszikus görög, latin és olasz irodalmi műveket fordított. Erasmus latin műveinek átültetésével, valamint Homérosz-fordításával a holland elbeszélő költészet megújítója lett. Fő műve az Erkölcstan, vagyis életművészet című hatrészes etikai értekezése, amelyben a társadalom, az ember és a világegyetem összefüggéseit a természeti törvényekkel magyarázta. Életének utolsó éveiben heves hitvitákat folytatott.


[5]

1606. október 29.

Zsitvatorokon béketárgyalások kezdődnek

Bocskai megbízásából Illésházy István báró, I. Rudolf megbízásából Ernst Molart, I. Ahmed szultán nevében pedig Ali budai pasa ül a tárgyaló asztalhoz.


[6]

1618. október 29.

Kivégzik Sir Walter Raleigh-et

Londonban a Towerban kivégzik Sir Walter Raleigh angol tengeri utazót és felfedezőt. I. Erzsébet királynő halála (1603. III. 24.) után Raleigh kegyvesztett lett és I. Jakab 1616-ig fogságban tartotta. Raleigh Amerikába irányuló felfedezőútjai megalapozták az angolok tengeri hatalmát. Raleigh, 1585-ben kudarccal végződött vállalkozásba fogott. Célja az volt, Roanoke szigetén és az észak-amerikai szárazföldön (Virginia néven) gyarmatot alapítson a “szűz” I. Erzsébet királynő tiszteletére (1585. VII., 1607. IV. 16.) különböző dél-amerikai útjai során felderítette az Orinoco-folyót, de a végső célt – Eldorádónak, az Aranyországnak felkutatását – nem érte el. I. Jakab uralkodása alatt, rögtön a király trónra lépése után börtönbe zárták. 1616-ban szabadon engedték ugyan, de a király nem fogadta kegyeibe. Raleigh 1617-ben még vállalkozhatott egy utazásra Guyanába. A kivégzés összefügg I. Jakab politikájával.


[7]

1708. október 29.

Rákóczi fejedelem országgyűlést hív össze Tállyára


[8]

1787. október 29.

Prágában premieren bemutatják Mozart Don Giovanni című operáját


[9]

1863. október 29.

A svájci Henri Dunant megalapítja a Nemzetközi Vöröskeresztet


[10]

1889. október 29.

Létrejönnek a Cecil Rhodes, angol politikusról elnevezett gyarmatok: Dél- és Nyugat Rhodésia

Cecil Rhodes angol politikus Nagy-Britanniától védelmet kap a Transvaaltól nyugatra fekvő területre, ahol létrejönnek a róla elnevezett gyarmatok: Dél- és Nyugat Rhodésia. Cecil Rhodes már 16 éves korában Dél-Afrikába ment, és hamarosan sikerrel foglalkozott gyémántüzletekkel. Gazdag gyémántlelőhelyek és a kereskedelem monopóliumának megszerzésével hatalmas vagyonra tett szert, és ezzel politika befolyást is szerzett, ami gyarmati elképzelései megvalósítására – angol uralom Afrikában – használt fel. 1881-ben kezdődött politikai karrierje, melynek során 1885-ben elérte Becsuánaföld Dél-Afrikához való csatolását.


[11]

1897. október 29.

Megszületett Joseph Goebbels


[12]

1911. október 29.

Meghal Joseph Pulitzer amerikai újságíró

Pulitzer József Makón született 1847. április 20-én. Részt vett az amerikai polgárháborúban, s 1867-ben lett az Amerikai Egyesült Államok polgára. Pályafutását a St. Louis-i Westlishe Post című lapnál kezdte és sikeres riportjai révén hamarosan a lap politikai rovatvezetője, majd szerkesztője és társtulajdonosa lett. Jómódú szerkesztőként megvásárolta a Post Dispatch című napilapot, majd a The New York World című hírlapot. A The World főszerkesztőjeként neve bevonult a sajtótörténetbe, mivel megteremtette a modern újságírás alapjait és alapítványával lehetővé tette,hogy újságírói szak létesüljön a New York-i Columbia egyetemen, valamint hogy az irodalom, a zene és a közügy szolgálatában kiemelkedő teljesítményt nyújtó újságírók Pulitzer-díjban részesüljenek. Ma a díjat 12 kategóriában évente ítélik oda az újságírás területein: a helyi tudósítástól kezdve az országos riporton át a nemzetközi helyszíni beszámolókig, a vezércikktől a karikatúrán át a sajtóig. Egy-egy lap, hírügynökség is kaphat Pulitzer-díjat, de a szokásos 1000 dollár helyett aranyérmet.


[13]

1923. október 29.

Törökország köztársaság lesz

Az egykori birodalom köztársaság lesz. Első elnökévé a török nemzeti mozgalom vezetőjét, a `Törökök Atyjá`-nak nevezett Musztafa Kemál pasát választják. Kemál Atatürk a túlnyomóan török lakosú Anatóliában, 1919-ben a nemzeti mozgalom élére állt. A következő években valamennyi török többség által lakott terület függetlenségéért és szabadságáért harcolt, beleértve Isztambult és a Márvány-tenger melletti környéket is. Az ország többi részének sorsáról népszavazást javasolt. A következőkben Musztafa Kemál kiterjesztette befolyását egész Anatóliára, s a terület minden kapcsolatát elvágta az isztambuli kormánnyal. A vezetése alatt álló sereg csak a laussanne-i békekonferencia hatására fejezte be a harcokat. A tanácskozások eredménye: Törökország ismét birtokolja egész Kis-Ázsiát és Isztambult, a kis-ázsiai görög lakosság köteles kivándorolni Görögországba, de a balkáni államokban élő törökök közül is sokan költöztek át Anatóliába. Csak Moszul birtoklásának kérdése maradt tisztázatlan. Az olajforrásaiért gazdaságilag különösen kívánatos területet főként kurdok lakták, akik északon török uralom alatt álltak. A nacionalisták egyedül kivívott győzelme után a nemzetgyűlés 1923. október 29-én Törökországot köztársasággá kiáltotta ki és Musztafa Kemált választotta elnökévé. Az új főváros Ankara lett. Atatürk (a Törökök Atyja, ahogy a hívei nevezték) elhatározta, hogy az általa teremtett államot európaivá teszi. 1924. március 3-án, a nemzetgyűlés megszünteti a kalifátust. VI. Mohamed szultánt, akit már 1922-ben megosztottak a trónjától, kiutasítják az országból. Ezután április 20-án, új szövegű török alkotmányt bocsátanak ki. Külpolitikailag Kemál Atatürk megegyezésre törekszik az első világháborúban győztes hatalmakkal.


[14]

1941. október 29.

Meghal Huszár Károly miniszterelnök

A politikus Nussdorf-ban látta meg a napvilágot 1882. szeptember 10-én. Iskoláit Ischl-ben és Szatmárnémetiben végezte. Népiskolai tanítóként az Esztergom megyei Bajnán kezdett dolgozni, 1895-ben kapcsolódott be a katolikus Néppárt munkájába, majd a párt lapjának a szerkesztője lett, 1908-ban a Katolikus Népszövetség megszületésénél bábáskodott. 1910-ben választották először képviselővé néppárti programmal a sárvári kerületben. Részt vett az első világháborúban; majd a kommün idején lapját betiltották, őt pedig letartóztatták. Kiszabadulása után Bécsbe menekült. 1919 nyarán hazatért és augusztusban Friedrich István második és harmadik kormányában vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Az antanttal folytatott sorozatos kormányalakítási kudarcok után esett végül is rá a választás és lett az ország miniszterelnöke, 1919. november 24- 1920. március 15. között látta el hivatalát. Kormányának két legfontosabb feladata az ún. `békeelőkészítés` és az alkotmányosság helyreállítása volt, azaz a nemzetgyűlési választások megszervezése és az államfői érdés megoldása. Az alkotmány vonatkozásában az általános és titkos választójog megadását szorgalmazta, míg az államfő személyére vonatkozóan a királyság intézményének fenntartását kívánta. A nemzetgyűlési választásokat 1920 januárjának végén meg is tartották, amelyen a Kisgazdapárt, valamint Huszár-féle Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja győzött. Mivel a másik sarkalatos probléma legitimista megoldásáról, azaz IV. Károly visszatéréséről, vagy nemzeti király választásáról nem lehetett szó, a nemzetgyűlés 1920. március 1-jén nagybányai Horthy Miklóst, a nemzeti hadsereg fővezérét választott meg ideiglenes államfővé, kormányzóvá, miközben az ország államformája királyság maradt. Horthy 1920. március 15-én új kormányt nevezett ki, de ebben az előző kormányfő még miniszteri tárcát sem kapott. Huszár ettől kezdve csak pártpolitikusként tevékenykedett különböző neveken szereplő pártjának vezetésében. Folyamatosan volt országgyűlési képviselő, 1922-ben a Nemzetgyűlés, 1927-ben pedig az országgyűlés alelnökévé is megválasztották. 1928. január 1-jén az Országos Társadalombiztosítási Intézet elnökévé nevezték ki, s ezzel automatikusan felsőházi tag lett. 1934-ben visszavonult a közélettől.


[15]

1956. október 29.

Izrael megelőző háborút indít Egyiptom ellen

Miután 1956 júliusában Egyiptom államosította a Szuezi-csatornát, Anglia és Franciaország elveszett pozícióinak visszaszerzésére készült. Ezt elősegítette Izrael is, amely 1956. október 29-én, a gázai övezeten és a Sinai félszigeten át ún. `megelőző háborút` indított Egyiptom ellen, és megtörte az Akabai-öböl blokádját. Ezt követően a Cipruson állomásozó angol-francia csapatok október 31-én egyiptomi repülőtereket támadtak. Ezt mind a választások előtt álló Egyesült Államok, mind a magyarországi forradalommal `elfoglalt` Szovjetunió elítélte az ENSZ-közgyűlésén. Ennek ellenére november 5-én brit és francia ejtőernyősök szálltak le Port Saidban, s egy hídfőállásból kiindulva elfoglalták a csatorna-övezetet. Az ENSZ november 6-i tűzszüneti felhívására a francia és brit csapatok 7-én befejezték az intervenciót. Decemberben az angol-francia, majd 1957 márciusában az izraeli csapatok is kiürítették az általuk megszállt egyiptomi területeket. A válságot követően a Szuezi-csatorna végleg az arab ország fennhatósága alatt maradt.


[16]

1981. október 29.

Elindul az első gyorsvonat a Bajkál-Amur vasútvonalon

A Szovjetunióban 1974 májusában kezdődött meg az `évszázad építkezése`, a Bajkál tótól az Amur folyóig vezető 3145 km hosszú vasútvonal építése a végleges nyomvonalon. A vonal nyugati szakaszán az első gyorsvonat 1981. október 29-én indult el Léna állomásról. A BAM teljes hosszán 1984. október 27-én indult meg a rendszeres vonatközlekedés.


[17]

1995. október 29.

Meghal Dienes István régész

Budapesten meghal Dienes István régész, a honfoglaláskori magyarság történetének kutatója. 1954-57-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze, az 1956. októberi forradalom idején a múzeum képviseletében a szegedi forradalmi bizottság tagja volt, ezért 1957-ben Szegedről távozni kényszerült. Ezután a Nemzeti Múzeumban dolgozott, majd a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója lett. 1974-94-ben a Magyar Nemzeti Múzeum főmunkatársaként folytatta munkáját. Fő kutatási területe a honfoglalás korabeli magyarság életének, kulturális értékeinek tanulmányozása, értékelése volt. Ásatásokat végzett Tiszaeszlár-Bashalom, Szakony, Magyarhomorog, Orosháza térségében. A honfoglaláskori műkincsek hazai, illetve külföldi bemutatásával alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy Nyugat-Európában árnyaltabb képet alkothassanak a honfoglaló magyarság kultúrájáról. Régészeti leletekkel és módszerekkel elsőként mutatta ki a honfoglaló magyarság ugor elemeit és hagyományait. Azt is először ő mutatta ki, hogy a sírok és temetők nem a honfoglalás útvonalát jelölték, hanem a X. századi magyar megtelepedés bizonyítékai. E témakörben született fő műve: A honfoglaló magyarok című könyve is, amely mintegy 100 szakmai dolgozatát tartalmazta. Tagja volt a finnugor kongresszusok nemzetközi szervező bizottságának, a Magyar Őstörténeti Komplex Bizottságnak, az Acta Archaeologica Szerkesztő Bizottságának. Nézeteivel egyre inkább szembekerült a hivatalosnak tekintett felfogással. Az 1970-es évek közepén gyakorlatilag felhagyott a régészet művelésével, s tevékenyen bekapcsolódott az akkor kibontakozó ellenzéki mozgalmakba.


[18]

1996. október 29.

Megnyílik a Magyar Természettudományi Múzeum

A múzeum alapját gróf Széchényi Ferenc felesége, Festetics Julianna alapozta meg ásványgyűjteménye felajánlásával. A 23 darabból álló kollekció napjainkra 10 millió példányos gyűjteménnyé fejlődött, amely 1963-ig a Magyar Nemzeti Múzeum része volt. 1956-ban találat érte a Nemzeti Múzeumot, valamint a természettudományi gyűjteménynek ugyancsak helyet adó Baross utcai épületet. A híres Afrika kiállítás, az ásványtani-, az őslénytani és az állattani gyűjtemény jelentős része megsemmisült. Ezután gyűjtő és kutatóutak indultak a világ számos pontjára, amelynek következtében a gyűjteményi anyag jelentős mértékben gyarapodott. A Nemzeti Múzeum anyagából önállósult Magyar Természettudományi Múzeum ásványtára 1995-ben költözött be a Ludovika Akadémia épületének felújított földszinti épületrészébe. A Pollack Mihály tervezte épületegyüttes valamikori lovardájában (a későbbi Alfa moziban, amely tűz martaléka lett) leltek otthonra a nemzetközi hírű intézmény állandó, illetőleg időszaki bemutatói.


[19]

2002. október 29.

Az EU 13 tagjelöltje, köztük Magyarország is aláírta Brüsszelben azt az egyetértési nyilatkozatot, amellyel ezek az országok csatlakoztak az EU jövőre kezdődő 6. kutatási keretprogramjához.


múlt-kor.hu

©2017 idStudio & SMThemes.com
oldal info: [email protected]