VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓ KÖNYVTÁRI, INFORMÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI HELY Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Történelmei képek, iratok és nevezetességeink! Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

 

TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK (OKTÓBER 16.) (18/10/16)

2017. október 16. hétfő

(Utolsó frissítés: 2018. március 11. vasárnap)

[1]

1448. október 16.

Hunyadi János vereséget szenved Rigómezőnél

Hunyadi János kormányzó a magyar hadak élén Szerbiába nyomult, hogy visszavágjon az 1444. évi várnai vereségért. Seregében a magyarok mellett a havasalföldi segélyhadak is felvonultak, Brankovics azonban távolmaradt a hadjárattól. Hunyadi terve az volt, hogy a Kasztrióta György (Szkander bég) vezette albán felkelőkkel egyesülve, veszi fel a harcot, a szultáni haddal szemben. A magyarok október közepén érték el a szerbek 1389. évi vereségének színhelyét, Rigómezőt, a törökök azonban ekkorra valamennyi stratégiailag fontos pontot megszálltak. Az albánokkal való egyesülés lehetőségétől és a visszavonulástól egyaránt elvágott magyar sereg kénytelen volt vállalni az összecsapást, és a három napig tartó egyenlőtlen küzdelemben ismét súlyos vereséget szenvedett. Hunyadinak ugyan sikerült elmenekülnie, legmegbízhatóbb familiárisai, hívei azonban csatamezőn maradtak.


[2]

1553. október 16.

Weimarban meghal Lucas Cranach híres festő és rézkarcoló

81 éves korában Weimarban meghal id. Lucas Granach, híres festő és rézkarcoló. Dürer mellett őt tartják a XVI. századi német művészet legnagyobb mesterének, a szász közép-németországi festőiskola megalapítójának. Tanuló- és vándoréveit követően 1500 táján Cranach Bécsben telepedett le, ahol az ún. “dunai iskola” egyik megalapítója volt. Stílusa azonban teljesen megváltozott, amikor 1505-ben a szász választófejedelem udvari festőjeként Wittenbergbe költözött és saját műhelyt alapított. Itt az itáliai reneszánsz közép-németországi közvetítőjeként alkotott, Luther és Melanchton jó barátja lett. Több portrét is festett róluk. A festészet mellett – Dürer munkáiból kiindulva – Cranach fametszeteket is készített. Almaarcú nőalakjai és díszes öltözetű lovagjai mellett mozgalmas vadászjelenetei híresek.


[3]

1604. október 16.

Bocskai hajdúi élén bevonul Debrecenbe


[4]

1690. október 16.

I. Lipót szabályozza Erdély közjogi helyzetét

1690. október 16-án I. Lipót Habsburg császár és magyar király Bécsben kibocsátotta az Erdély közjogi helyzetét szabályozó diplomát (Diploma Leopoldinum).
1686-ban Apafi Mihály erdélyi fejedelem titkos szerződést kötött a császárral, aki átvette Erdély törökellenes védelmét, s elismerte Apafi fejedelemségét és fia utódlását. Az 1687-es nagyharsányi csata után azonban Lotharingiai Károly herceg teljhatalmat kapott a Haditanácstól Erdély ügyeinek intézésére, s csapatai megszállták az országot. A balázsfalvi szerződésben 12 vár átengedése és 700 ezer forint ellenében Apafi elérte a függetlenség szavatolását. 1688-ban Caraffa tábornok azonban már fegyverrel kényszerítette a fejedelemre a fogarasi nyilatkozatot, amely a Habsburgokat Erdély örökös urának mondta ki. Apafi 1690-ben meghalt, s a Fejedelemség közjogi helyzetét 1848-ig a Diploma Leopoldinum határozta meg. A dokumentum kinyilvánította a hagyományos erdélyi jogrend sértetlen fennmaradását, az Erdélyi Fejedelemségnek a magyar korona fennhatósága alatti külön államiságát, a rendi önkormányzat addigi szervezetét, szavatolta a törvényeket és biztosította a vallásszabadságot. Rendelkezett az adóról és a kereskedelem szabadságáról. Előírta, hogy a kiskorú II. Apafi Mihály felnövekedéséig a kormányzót és a főtisztviselőket a magyar, székely és szász nemzet képviselői közül a rendek válasszák. (A császár azonban nem tartotta be a Diploma előírásait: az ifjabb Apafit 1696-ban Bécsbe internálták, a Gubernium elvesztette önállóságát, a hatalom a Bécsben székelő Erdélyi Kancellária kezébe került.)


[5]

1780. október 16.

Meghal Belotto, olasz festőművész

Varósban meghal Bernardo Belotto, olasz festőművész. Unokabátyja, Antonio Canaletto velencei festő művészetének folytatójaként a veduta(látkép)festészet kiváló művelője volt. A tájfestést kitűnő vonaltávlattal, a részletek pontos megfigyelésével, a fény- és árnyékhatások festői felhaszná- lásával alkalmazta. Korai torinói és velencei vedutái után drezdai, bécsi és varsói városképeket festett. Két képe a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében is látható.


[6]

1791. október 16.

Meghal Patyomkin – az orosz cárnő kegyence

Az orosz-török háborút (1791. XII. 29.-1792. I. 9.) lezáró iaşi (Moldva) béketárgyalások közben, 52 éves korában, szívroham következtében meghal Grigorij Alekszandrovics Patyomkin, II. (Nagy) Katalin orosz cárnő kegyence és tanácsadója. Patyomkin, karrierjét annak köszönhette, hogy az orosz cárnőnek megtetszett a kisnemesi származású, de vonzó külsejű, jó felépítésű gárdatiszt. Patyomkin hamarosan Katalin politikai bizalmasa és tanácsadója lett, és döntő befolyása volt az orosz bel- és külpolitikára. A Krím-félsziget orosz annektálása után (1783) Patyomkin úgy élt ott, mint valami abszolút uralkodó. Bár kapzsi, hiú és megvesztegethető volt, sikeresen szervezte meg a déli területek közigazgatását és feltérképezését. Megerősített városokat, kikötőket építetett és újonnan betelepített parasztokkal, többnyire volgai németekkel műveltette meg a földet. Hatalomvágya és dicsőségszomja azonban gyakran ragadtatta értelmetlen költekezésre és emberéletek feláldozására. Állítólag olyan falvakat is építetett, melyekben a házaknak csupán homlokzatuk volt. A rendezett települések látványával eszerint azt akarta elhitetni a látogatóba érkező cárnővel, hogy területén nagy a jólét (Patyomkin-falvak). A történet elég nehezen képzelhető el, hiszen a díszletszerű falvak könnyen felismerhetők, de mint anekdota meggyökerezett a köztudatban, és máig élő kifejezés a “Patyomkin-falu”. A cárnőt mélységesen megrendítette Patyomkin halálának híre.


[7]

1827. október 16.

Megszületett Arnold Böcklin svájci festő

A XIX. század egyik ünnepelt művésze a düsseldorfi akadémián, illetve Genfben tanult. Főleg táj- és tengerképeket, de arcképeket is festett, alkotásait a romantikus témavilág és a realisztikus stílus egyesülése jellemzi. A svájci és olasz tájakat mitológiai alakokkal népesítette be (Kentaurok harca, Holtak szigete). A németalföldi mesterek közül Rubenshez vonzódott, kortársai közül az impresszionisták – főleg Corot – hatott rá. Nagy mértékben befolyásolta a német festészet fejlődését, de hatása Szinyei Merse Pál és Benczúr Gyula művészetében is kimutatható. Kentaur a kovácsműhelyben és Tavaszi est című műve a Szépművészeti Múzeumban található. San Domenico-ban hunyt el 1901. január 16-án.


[8]

1848. október 16.

Általános népfelkelést hirdetnek Székelyföldön

Az agyagfalvi (Udvarhely szék) székely nemzeti gyűlés általános népfelkelést rendel el.


[9]

1848. október 16.

A temesvári vár császári őrsége megtagadja az engedelmességet a forradalmi magyar kormánynak


[10]

1848. október 16.

Windischgrätz lesz a császári hadsereg parancsnoka

Az uralkodó Alfred Windischgrätz herceg tábornagyot nevezi ki a császári hadsereg főparancsnokává, és teljhatalommal ruházza fel a bécsi és a magyar forradalom leverésére.


[11]

1859. október 16.

A pesti egyetem hallgatói a magyar tannyelv bevezetését kérik a helytartóságtól

Gróf Haller Ferenc altábornagy, helyettes kormányzó a kultuszminiszterhez utasítja a kérelmezőket.


[12]

1861. október 16.

Földrengés pusztít Brassóban


[13]

1862. október 16.

Preysz Mór bemutatja az utóerjedés megakadályozására tett kísérleteinek eredményét

Az eseményre a Hegyaljai Bormívelők Egyesületének rendezvényén került sor. A borok megromlásának kiküszöbölésére javasolt eljárással a magyar kémikus három évvel megelőzte Louis Pasteur francia bakteriológust, aki csak 1865. május 1-jén jelentett be hasonló eredményt. Mivel azonban Preysz Mór nem publikálta külföldi lapokban felfedezését, így a világ Pasteur révén ismerte meg (és róla nevezte el) az új eljárást.


[14]

1886. október 16.

Megszületett David Ben Gurion kormányfő

Az izraeli politikus a Varsó melletti Plonsk-ban látta meg napvilágot. Szülőhazájában, Lengyelországban egyik alapítója volt a Poale Zion nevű szocialista-cionista szövetségnek. 1906-ban kivándorolt Palesztinába, ahol jogot tanult, s ahonnan 1915-ben kiutasították a zsidó autonóm terület kialakításáért folytatott tevékenysége miatt. Három évi amerikai tartózkodás után tért vissza Palesztinába. 1921-ben megalapította és 1935-ig főtitkárként irányította a Hisztadrút szakszervezeti szövetséget. 1930-ban létrehozta a Mapai-t, az izraeli munkáspártot, melynek elnöki tisztét 1965-ig látta el. Szervezte a zsidók bevándorlását és letelepedését. 1948. május 14-én kikiáltották a független Izrael államot, amelynek 1948-53-ban első miniszterelnöke és védelmi minisztere volt. 1955-63 között ismét betöltötte a kormányfői és a védelmi miniszteri tisztet, s kormányzása alatt gazdaságilag és politikailag is stabilizálta Izraelt. 1965-ben kilépett a Mapai-ból, majd 1970-ben a politikai élettől is visszavonult. 1973. december 1-jén hunyt el Jaffában. Nevét Tel-Aviv repülőtere őrzi.


[15]

1895. október 16.

A király szentesíti az 1895:XLII. törvénycikket

A törvénycikk az izraelita vallást törvényesen bevett vallásá nyilvánítja.


[16]

1897. október 16.

Megnyílik a budapesti Magyar Színház

Az épület a budapesti Izabella téran (ma Hevesi Sándor tér) állt. A Láng Adolf tervei szerint épült színház, a Rákosi-Beöthy család vállalkozásában működött. Kezdetben könnyű műfajú, zenés teátrumként indult, első bemutatója Sydney Jones Gésák című operettje volt. 1907-től, Beöthy László igazgatása alatt már prózai színházként működött, majd a két világháború között a Vígszínház mellett a főváros legjelentősebb drámai színháza volt. 1949-51-ben a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1951-61 között a Madách Színház, 1962-64-ben a Petőfi Színház, 1966-tól a Nemzeti Színház társulatának adott otthont. Miután 2002-ben felépült az új Nemzeti Színház a társulat odaköltözött, míg a Hevesi Sándor téri épületben ismét Magyar Színház működik.


[17]

1899. október 16.

Sarah Bernhardt és társulata a budapesti Magyar Színházban vendégszerepel


[18]

1906. október 16.

Megszületett Dino Buzzati olasz író

A XX. századi olasz irodalom kimagasló alakja Belluno-ban látta meg a napvilágot. Pályáját újságíróként kezdte, a II. világháború után a Corriere della Sera munkatársa volt. Több Scala-előadás díszleteit és kosztümjeit tervezte. Írt drámát, Egy klinikai eset (1953) címmel, de jelentősebbek elbeszélései, regényei. Alkotói módszere a szürrealista, tudományos-fantasztikus megközelítés, gyakran eredeti mesei motívumokat alkalmaz regényeiben. Első regénye, A hegyek Barnabója 1933-ban jelent meg. Leghíresebb regénye a Tatárpuszta, amelyből, csakúgy mint az Egy szerelem története című művéből, film is készült, amelyet a Magyar Televízió is bemutatott. Válogatott elbeszélései Hajtóvadászat öregekre címmel 1974-ben jelentek meg magyarul. Fokozott érzékenységű, kifinomult és szkeptikus értelmiségi, műveiben a fantasztikus elemek nem játékos kedvű fantáziálgatások. Művészetén Poe, Maeterlinck és Franz Kafka hatása érződik. Műveiben az élet értelmét, határait, lehetőségeit s az embert meghatározó külső és belső tényezőket vizsgálja, a nagyvárosok poklát, a magányt, a félelmet, az agresszivitást. 1972. január 28-án hunyt el Milanóban.


[19]

1906. október 16.

Törvényesítik a prostitúciót

A társadalom takargatott üzlete, a prostitúció, hasznos `foglalkozás`-nak minősült. A pénzen vett szerelem kétségtelenül fennálló veszélyeit a szemforgató társadalom hatósági ellenőrzéssel remélte elkerülni, vagy csökkenteni. A prostitúciót szabályozó egységes törvény nem volt. A törvényhatóságok önálló hatáskörben, szabályrendeletekkel rendezték e kérdést. A gyakorlatban megkülönböztették a bordélyos kéjnőt és a bárcával vagy egészségügyi lappal rendelkező magánkéjnőt. Bordélyházba – amelyet a rendelkezések szerint csak kisebb forgalmú utcákban, és templomtól, iskolától 200 méter távolságra lehetett volna nyitni – 20 év feletti nők kerülhettek. A bárcás prostituáltak, arcképpel ellátott, kemény kötésű könyvecskét kaptak, mely személyleírásukat, személyi és az orvosi vizsgálatok adatait tartalmazta. Részükre – brémai mintára – több helyen ún. kéjnőtelepeket igyekeztek a hatóságok kialakítani; az erre kijelölt házakban a kéjnők megfelelő lakást kaphattak. A bejegyzett s heti kétszeri orvosi vizsgálatnak alávetett kéjnők mellett azonban ezerszámra űzték ezen ősi foglalkozást az ún. titkos kéjnők. A nagyvárosok különféle mulatóhelyei, tánciskolái, báltermei, varietéi, éjjeli mulatói, kávéházai, kétes hírű csapszékei voltak a melegágyai a “bűnös” kapcsolatteremtéseknek. A pincérlányok, büféskisasszonyok, virágárusnők, masszőzök, manikűröslányok, varrónők, szobalányok, színinövendékek, hely nélküli cselédek gyakran rákényszerültek az olcsó örömökre vágyó férfinépség társaságára. A megélhetési kényszerből vagy talán a könnyű élet reményében a társadalom szélére sodródott páriák osztályrésze a megvetés volt. A bordély-tulajdonosnő, madam vagy szállásadóik lakásuzsorájának, kuncsaftjaik, stricijeik atrocitásainak kiszolgáltatva, sokan alig keresték meg a betevő falatot.


[20]

1907. október 16.

Megszületett Roger Francois Vailland francia író

Az Acy-En-Multien-i születésű író először a szürrealistákhoz csatlakozott, s részt vett a Grand Jeu című folyóirat megalapításában. Később elfordult a mozgalomtól, és a XVIII. század szabadgondolkodóival foglalkozott. A II. világháború idején részt vett a nemzeti ellenállási mozgalomban, majd haditudósítóként dolgozott. Jelentős műve a Különös játék című regénye, amelyben a német megszállás elleni küzdelmét mutatta be. Meillonas-ban hunyt el 1965. május 12-én.


[21]

1911. október 16.

Megszületett Zorád Ernő, a Tabán festője

Balassagyarmaton látta meg a napvilágot. Az Iparművészeti Főiskolán tanult. A Tabán festőjének tartják, levegős, derűs akvarellek során örökítette meg az 1932-33-ban lebontott városrészt. E képei külön kötetben is megjelentek. Könyvek illusztrálásával, diafilmrajzolással is foglalkozik, a képregény művészetének nemzetközileg is egyik legszínvonalasabb képviselője: a magyar irodalom számos klasszikusát, többek között Jókai, Mikszáth, Krúdy regényeit rajzosította meg. Nosztalgikus hangulatú rajzai hűen érzékeltetik a történetek múltba vesző világát. Számos alkalommal rendeztek grafikáiból kiállítást. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, az I. kerületi önkormányzat `Budavár Díszpolgára` kitüntető címmel ismerte el tevékenységét. 2004. április 8-án hunyt el Budapesten.


[22]

1913. október 16.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt XX. kongresszusát tartja Budapesten


[23]

1918. október 16.

I. Károly osztrák császár kiáltványt tesz közzé

Bejelenti Ausztria föderatív alapon való átalakítását, és felszólítja a különböző tartományokat, alakítsák meg a maguk nemzeti tanácsát.
Mindez nem vonatkozik a magyar korona országaira.


[24]

1919. október 16.

A szociáldemokraták levelet intéznek a II. Internacionáléhoz

Garami Ernő és Buchinger Manó a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevében levelet intéz a II. Internacionálé titkárságához.
Demokratikus beavatkozást követelnek a fehérterror ellen.


[25]

1925. október 16.

Kormányhatározatot hoznak a pengő bevezetéséről

1 pengő értéke 12500 korona lesz.


[26]

1925. október 16.

Aláírják a locarnoi egyezményt

A Locarnóban aláírt egyezménnyel közeledés indul meg Franciaország és Németország között, és megkezdődik a németek Nyugathoz való kapcsolódása.
A konferencia résztvevői – többek között Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Olaszország, Németország és Csehország képviselői – megállapodtak abban, hogy garantálják a határokat. Németország ezzel lemondott Elzász-Lotaringiáról, Franciaország pedig a Rajna-vidékről. Az egyezmény ismét biztosította a rajnai demilitarizált övezet fenntartását, s kilátásba helyezte Németország felvételét a Népszövetségbe. (Németországot 1926-ban vették fel és állandó tagja lett a Tanácsnak (a Biztonsági Tanács elődje), ezután a nyugati szövetségesek feloldották Németország katonai ellenőrzését.) A megállapodások tulajdonképpen egyengették a második világháborúhoz vezető utat, mivel Németország kötelezettséget vállalt nyugati határainak tiszteletben tartására, de szabadkezet kapott keleti határainak “rugalmas kezeléséhez”. Az Egyesült Államok nem vett részt a locarnói konferencián, de a háttérből helyeselte a szovjetellenes stratégiai-taktikai húzásokat. A Szovjetunió viszont már 1926-ban megnemtámadási és semlegességi szerződést kötött Németországgal. A locarnói megállapodások egy évtizedig éltek. A hitleri Németország 1936. március 7-én egyoldalúan felmondta akat, és bevonult a rajnai demilitarizált övezetbe. Anglia nem volt hajlandó megtorló lépésekre Németországgal szemben. A Nemzetek Szövetségének 1936. május közepén Londonban megtartott ülésszaka üres nyilatkozatok kiadására szorítkozott.


[27]

1926. október 16.

Bemutatják Kodály Zoltán Háry János c. darabját

A teljes címén `Háry János kalandozásai Nagyabonytul a Burg váráig` négy kalandban elő- és utójátékkal előadott mű szövegét – Garay János nyomán – Paulini Béla és Harsányi Zsolt írta. A daljáték jelentősége, hogy – Kodály Zoltán szavaival – `a dalok egytől-egyig a néphagyományokból valók… Gyöngyszemek, csak a foglalatuk egyéni.`


[28]

1931. október 16.

A Népszövetség pénzügyi bizottsága Budapesten tartja ülését

A bizottság Magyarország pénzügyi helyzetével foglalkozik.


[29]

1938. október 16.

Szociáldrmokrata vezetők külföldre utaznak a szlovák kérdés rendezése érdekében

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt bejelenti, hogy a párt vezetői közül Buchinger Manó Brüsszelbe, Peyer Károly Londonba, Kertész Miklós pedig Párizsba utazik a szlovákiai magyarlakta területek visszacsatolása érdekében tárgyalásokat folytatni.


[30]

1941. október 16.

A német és román csapatok elfoglalják Odesszát


[31]

1944. október 16.

Dálnoki Miklós Béla átáll a Vörös Hadsereghez

Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, az északkeleti Kárpátokban harcoló 1. magyar hadsereg parancsnoka, tisztikarának egy részével átáll a Vörös Hadsereghez.
Hadparancsban utasítja csapatait a szovjet csapatokkal való ellenségeskedés azonnali beszüntetésére, majd október 19-én a németekkel való szembefordulásra. A német és nyilas hadvezetés azonban eltávolítja a Miklóshoz hű tiszteket, s a megmaradt tisztikar a parancsot nem hajtja végre; mintegy 10000 ember így is átáll a Vörös Hadsereghez.


[32]

1944. október 16.

Gyűlést tart az erdélyi Magyar Dolgozók Országos Szövetsége

A brassói gyűlésen kimondják átalakulásukat Romániai Magyar Népi Szövetséggé. Elnöke Kurkó Gyárfás lesz. Lapjuk a Népi Egység.


[33]

1944. október 16.

Hatalomra kerül Szálasi

Az állam átalakítását érintő nyilas tervekben nem szerepelt a király nélküli királyság államformájának megváltoztatása. Szálasi előszeretettel hivatkozott arra, hogy a Szent Korona birtokában a hatalmat vitathatatlan joggal gyakorolja. A kormány 1944. október 17-i ülésén elfogadta “Az ország újjáépítésének terve” címet viselő programot, amely körvonalazta “az állami élet teljes átállítására” vonatkozó intézkedéseket. A tervezet szerint Szálasi rendkívüli hatalommal felruházva, minden hatalmat – a törvényhozóit is – saját kezében összpontosítva, meghatározatlan időre szóló kinevezéssel kerül az állam élére, s hatalmát a Nyilaskeresztes Párt felügyelete alá vont államapparátussal, a párt fegyveres erejével megerősített közbiztonsági szervekkel és közvetlenül a pártszervezetek hálózatán keresztül gyakorolja. A nemzetvezető jogkörének, Szálasi ideiglenes államfői megbízatásának törvényerőre emelését a képviselőház november 2-án hirdette meg, ülésén azonban 372 képviselő közül mindössze 55-én jeletek meg. E “félszáz főnyi töredék” utólagos jóváhagyással “törvényesítette”, hogy Szálasi Ferenc október 16-tól, ideiglenesen betöltötte a kormányzói jogkört, és e címen gyakorolta a legfőbb hadúri jogokat is. Az országgyűlés két házának együttes ülése megállapította, hogy a “jogfolytonosságot” érdemben is és formailag is sikerült biztosítani. Ezután az új államfő, mint nemzetvezető a Szent Koronára letette a hivatali esküt. A nemzetvezető, élve államfői jogkörével, megváltoztatta az ország címerét. Elrendelte, hogy a címerpajzs és a korona közé nyilaskeresztet kell helyezni, az állampecsétre pedig felkerült “Magyarország Nemzetvezetője” felírás. Szálasi a nyílt fasiszta diktatúra gyakorlásához az állam legfőbb elemének nem a törvényhozó, hanem a végrehajtó hatalmat tekintette.


[34]

1955. október 16.

Századszor csap össze a magyar és az osztrák válogatott

1955. október 16-án játszották le Budapesten a 100. magyar-osztrák válogatott labdarúgó mérkőzést, amely a magyar csapat 6:1 arányú győzelmével ért véget. A gólok közül Czibor Zoltán kettőt, valamint Tichy Lajos, Kocsis Sándor, Tóth II. József és Puskás Ferenc, illetve Grohs egyet-egyet szerzett.


[35]

1978. október 16.

Megnyílik az M3-as autópálya

Átadják a forgalomnak az M3-as autópálya első, 23,5 km hosszú szakaszát, Budapest és Gödöllő között. A déli (Kecskemét-Szeged), valamint a keleti (Debrecen) autóforgalom immáron elviselhetetlennek látszó terhein is kívánt a beruházás enyhíteni.


[36]

1978. október 16.

II. János Pált választják pápának

Augusztus 6-án 80 éves korában elhunyt VI. Pál pápa. Utódjául a Rómában összegyűlt konklávé augusztus 26-án Albino Luciani, olasz bíborost választotta, aki két elődje emlékére az I. János Pál nevet vette fel. 33 nap múltán, 65 éves korában elhunyt, valószínűleg gyenge szíve nem bírta a megterhelést. Egyetlen esztendő alatt másodszor is új főpap kerül a katolikus egyház élére: 1522-1523 óta először választanak nem olasz származású pápát, a negyedik menetben Karol Wojtyla lengyel bíborost, aki a II. János Pál nevet veszi fel.


[37]

1979. október 16.

Szegénység elleni napot tartanak

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben magyar határozati javaslat alapján Világélelmezési Napnak nyilvánította október 16-át.


[38]

1981. október 16.

Meghal Várnai Zseni költő

Nagyvázsonyban született 1890. május 25-én. Színidiplomát szerzett, de nem játszott színpadon, tisztviselőként dolgozott. Első verse Anyaság címmel a Népszavában jelent meg 1911- ben, s szintén ez a lap közölte 1912-ben Katonafiamnak című híres versét, amelynek ismert refrénje a `Ne lőjj fiam, mert én is ott leszek`. Emiatt egyébként a Népszavát elkobozták, őt pedig vád alá helyzeték. Első verseskötete 1914-ben jelent meg. Ismert kötete még a Gracchusok anyja, az Anyaszív, az Áldott asszonyok és a Feltámadás. Írt gyermekverseket és meséket is, valamint önéletrajzi regényeket, amelyek közül talán a legismertebb a Nem volt hiába. Műveit számos nyelvre lefordították. A József Attila-díjjal 1956-ban tüntették ki.


[39]

1981. október 16.

Meghal Dajan Mose izraeli katonai vezető

A palesztínai Degania-ban született 1915. május 20-án. Mint tábornok, majd hadügyminiszter jelentős szerepet játszott az 1956-os, 1967-es, 1973-as közel-keleti háborúban. 1952-ben lett dandártábornok, 1953-1958 között vezérkari főnök volt. 1959-től 1964-ig mezőgazdasági miniszterként is működött. 1965-ben az Izraeli Munkapártból (MAPAI) kivált jobbszárny, a RAFI egyik alapítója lett, majd ezzel is szakítva megalapította a TELEM – Állami Megújulás Mozgalma – nevű pártot. 1967-ben és 1969-1974 között ő volt Izrael hadügyminisztere. 1977-1979 között külügyminiszterként nagy szerepet játszott a Camp-David-i különmegállapodás és az izraeli-egyiptomi különbékeszerződés létrehozásában.


[40]

1982. október 16.

Meghal Selye János orvosbiológus

A stresszelmélet kidolgozója Bécsben született 1907. január 26-án. 1929-től Prágában volt tanársegéd, majd 1932-től az montreali McGill Egyetemen kutatott, majd tanársegédi, docensi és rendkívüli tanári kinevezést kapott. 1945-1976 között a montreali orvosi egyetem professzora és ezzel egyidőben az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadója, 1976-tól a stresszkutatással foglalkozó nemzetközi intézet elnöke volt. Munkássága kiterjedt a fiziológia számos területére. Foglalkozott endokrinológiával, a szívvel kapcsolatos szövetelhalás kérdéseivel, a szteroid-érzéstelenítés problémáival és a hormonszabályozással. Neve elsősorban az általa kidolgozott stresszelméletről ismert. 18 egyetem díszdoktora, a kanadai tudományos akadémia, 43 tudományos társaság tagja, számos város és állam díszpolgára, több rangos kitüntetés tulajdonosa volt. Számos könyvet írt, amelyek közül magyarul is megjelent az Életünk és a stressz, Álomtól a felfedezésig, In vivo, Stressz distressz nélkül. Montreal-ban érte a halál.


[41]

1982. október 16.

Meghal Mario Del Monaco olasz operaénekes

Firenzében született 1915. július 27-én. Már 13 éves korában fellépett – Massenet Narcisse kantátáját énekelte. 1935-ben bekerült a római operaiskolába. Első igazi bemutatkozása 1941-ben a milánói Teatro Pucciniben volt. Nemzetközi hírnevét a veronai Arenában és a Covent Gardenben alapozta meg. 1950-ben lépett fel először a New York-i Metropolitanben, s 1951-59 között a világhírű társulat tagja volt. Főleg Bizet, Verdi és Puccini operáiban énekelt nagy sikerrel. Budapesten is többször vendégszerepelt. Mestre-ben hunyt el.


[42]

1997. október 16.

Meghal James Albert Michener amerikai író

New York-ban született 1907. február 3-án. Egyetemi tanulmányait különböző amerikai városokban, a Harvardon, valamint a skóciai St. Andrews Egyetemen, illetve az olaszországi Sienában végezte. Öt évig a Colorado State College pedagógiai tanszékén tanított, majd a Macmillan Könyvkiadó szerkesztője lett. A II. világháborúban a haditengerészetnél szolgált a Csendes-óceánon, és itt szerzett élményei ösztönözték írásra. Első elbeszéléskötetével a Tales of the South Pacific (Dél-tengeri történetek) című könyvével 1948-ban Pulitzer-díjat nyert. A kötetből nagysikerű musical, illetve film is készült. Ezután fél évszázados pályafutása során több mint negyven regényt írt, megörökítve az 1956-os magyarországi eseményeket is. Alig volt a világnak olyan része, ahol hosszú élete során ne fordult volna meg. Legismertebb regényeinek színhelye nem is Amerika. Könyveinek jelentős része személyes élményein alapult, élvezetes, szórakoztató regényírói stílusa remekbe szabott földrajzi leírásokkal, történelmi események felvillantásával elegyedik. Szellemiségét az egyetemes emberi értékek tisztelete, a határtalan humanizmus jellemezte. Az 1956-os magyar forradalom Ausztriában érte, ő maga is segédkezett a Magyarországról menekülőknek. Akkori élményeit egy évvel később már Hawaii-ban írta meg The Bridge at Andau, (A mosontarcsai híd) címmel. (Andau, egyébként az 1920-ban Magyarországtól elszakított Mosontarcsa osztrák neve.) Híresebb regényei még Sayonara (japán-amerikai szerelmi történet), Hawaii (regény és film, az USA 50. államának állít irodalmi emléket), Karavánok (egy romantikus amerikai lány afganisztáni kalandjairól szól), Vissza a paradicsomba, A tavasz füzei (önéletrajzi regény), Elnöki lottó, Az Egyezség, Ibéria (regények), Az élet minősége (tanulmányok). Utolsó könyve, a Century of Sonnets címmel 1997 elején jelent meg. Műveit 75 millió példányban adták el világszerte, mintegy 50 országban szerepeltek a toplistán. Számos könyvét megfilmesítették, illetve sikeres tv-játékokat készítettek belőlük.


múlt-kor.hu

©2017 idStudio & SMThemes.com
oldal info: [email protected]