VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓ KÖNYVTÁRI, INFORMÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI HELY Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Történelmei képek, iratok és nevezetességeink! Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

 

RÁKÓCZI-EMLÉKNAP (18/03/27)

2017. március 20. hétfő

(Last Updated On: 2018. március 11. vasárnap)

A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.

1704 elején II. Rákóczi Ferenc az európai keresztény világ fejedelmei és respublikái elé helyezte Magyarország ügyét, az 1703. június 7-ére keltezett manifesztumban tudósította a külföldi hatalmi érdekcsoportokat arról, hogy Magyarországon az állami önrendelkezésért fogott fegyvert az ország lakossága. A kiáltvány címe Universis orbis Christiani principibus et respublicis  volt. A II. Rákóczi Ferenc vezette küzdelem a rendi kiváltságok védelméért, az ország belső önállóságáért (maximális programként a Habsburg-monarchiából való kiválásért, vagyis az ország teljes függetlenségéért) folyt, és végül az egyenlőtlen erőviszonyok, a kedvezőtlenné váló európai politikai helyzet és az országbelső társadalmi ellentmondásai miatt bukott el. A bukás ellenére a szabadságharc megakadályozta Magyarország teljes beépítését a Habsburg Birodalomba, és az ország rendi alkotmánya, ha látszólagosan is, de fennmaradt.

Rákóczi emigrációba kényszerült, de megkérdőjelezhetetlen nemzeti hőssé vált, aki követendő példakép maradt a magyarok szemében. A szabadságharc hatása megjelent a népzenében is, és olyan hatást gyakorolt, amiből számos kuruc nóta született: például a Rákóczi kesergője, a Rákóczi-nóta és a Hajh! Rákóczi! Bercsényi! 2015 óta a kiemelkedő államférfi, a Rákóczi-szabadságharc vezérlő fejedelmének születésnapja, március 27. nemzeti emléknap az Országgyűlés azon határozatára, amellyel azt II. Rákóczi Ferenc emléknapjává, röviden Rákóczi-emléknapnak nyilvánította.

hu.wikipedia.org

“A valkói jobbágyság lelkesen állt Rákóczi zászlai alá. Míg Isaszegről csak 4, s Gödöllőről is csak 16 kuruc katonáról tudunk, addíg valkóiak közül tudomásunk szerint 30 ember fogott fegyvert a szabadság védelmében. A valkóiak megértették tehát Rákóczi fejedelem hívó szavát, és az 1703. szeptember 27-i úgynevezett “vetési pátensének” szavait, mely szerint a kuruc táborban jobbágyok és ezek családjai mentesültek a földesúri szolgálat és a közterhek alól. Az 1704. esztendőből fennmaradó jegyzék név szerint sorolja fel azokat a valkói lakosokat, akik Rákóczi Ferenc katonái voltak.

Pap István uram seregében:

Balogh István
Boldog Miska
Hasznosi István
Hévizi Gyurka
Horváth Jancsi
Lovász Mátyás
Lukács Miska
Nagy István
Nagy Marci
Nagy Miska
Pap István
Szabó Pál
Udvardi Imre
Uzoni Tamás
Török András
Varga István

Jánosi János uram seregiben:
Bolta Miska
Branka János
Kiss András
Rácz Márton
Thott Miska

Szabó Máté uram ezeriben:
Lovasok:

Gacs György
Hegedűs Péter
Sziráki Simon
Tatai ferenc
Valkai Mihály
Varga György
Hajdúk:
Hasznosi János (“veres ezerben ment”)
Pesti András
Varga Albert”

részlet “Valkó” könyv 1969

KORABELI TÉRKÉP

 Nova et Accurata Tabula Sedis Belli in Regno (1717)
Tárgy: A Magyar Királyság , Horvát-Szlavónia, Bosznia, Szerbia, Dalmácia, Bulgária, Moldva, Erdély, Havasalföld térképe 1717-ben (osztrák–török csatajelenet)

Teljes képernyős megtekintés új ablakban

 

©2017 idStudio & SMThemes.com
oldal info: [email protected]