VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓI KÖNYVTÁR

VALKÓ KÖNYVTÁRI, INFORMÁCIÓS ÉS KÖZÖSSÉGI HELY Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

Történelmei képek, iratok és nevezetességeink! Tovább, a teljes tartalom megtekintéséhez.

 

A MAGYAR–LENGYEL BARÁTSÁG NAPJA (18/03/23)

2017. március 23. csütörtök

(Last Updated On: 2018. március 11. vasárnap)

Lengyel, magyar – két jó barát a kezdősora annak a rímbe szedett közmondásnak, amelyet Lengyelországban és Magyarországon csaknem mindenki ismer, és amely a két nép történelmi barátságát példázza. Koccintáskor gyakran hangzik el.

A mondás szó szerinti értelme: Lengyel magyar két testvérke, a szablyát és a poharat tekintve egyaránt. A lengyel köznemesek találták ki a 16. vagy a 18. században (a köznép sorában nem volt ismert és használt), akik felismerték, hogy a két ország ugyanolyan berendezkedésű: mindkettő egy nemesi köztársaság, olyan parlamenti rendszer, melyet elvileg a köznemesség irányít (innen van a lengyel rokosz szó is ‘fegyveres, félig legális felkelés, tanácskozás a király ellen, a nemesi jogok védelmében’ értelemben, mely kifejezés a magyar Rákos-mezőn tartott tömeges (köz)nemesi gyűlések helyszínéből származik), valamint a lengyel és magyar köznemesek életmódja is hasonló: ugyanolyan fegyvert használnak és ugyanolyan harcmodor szerint küzdenek. Báthori István lengyel királlyá választása után (1576) hadügyi reformot hajtott végre, létrehozta a szárnyas huszárokalakulatát, Erdélyből behívta az első szablyakészítőket, amivel náluk is elterjedt a szablyavívás harcművészete. A szablya (lengyelül: szabla), lengyel neve magyar-lengyel szablya (szabla węgiersko-polska) vagy batorówka, Báthori neve után. (A III. Vasa Zsigmond uralkodása alatt készült szablyák neve zygmuntówka, a II. Ágost és III. Ágost uralkodása alattiaké augustówka). Emellett ugyancsak szeretik a jó bort (amit a középkortól fogva Magyarországról importáltak), ez pedig ugyanolyan vérmérsékletet eredményez mindkettőjüknél stb. A mondás Magyarországon csak a 19. század végén lett ismert, általánosan elterjedt a nemesség körein kívül is.

 

Egy nemrégiben nyilvánosságra került kutatás alapján a közmondásnak akár genetikai alapjai is lehetnek. A két nemzet, a lengyel és a magyar génállományában fordul elő Európában leggyakrabban az Y kromoszómán található R1a1 mutáció. Az előfordulási gyakoriság 56-60% közötti ezeknél a népcsoportoknál. A mutáció jelenléte arra enged következtetni, hogy a két nép egy körülbelül 10 000 évvel ezelőtt élt közös őstől származik.

Lengyel, magyar – két jó barát

©2017 idStudio & SMThemes.com
oldal info: [email protected]